Ez történt a hídon az oldal költözés előtt: Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 19:47 2384-et írunk. Az űr sötét, a világ nyugtalan. Nem volt elég a csak "Nemezis"-ként emlegetett eset, de még a Borg is támad. Ám ezzel még nincs vége. Klingonok, Romulánok, Kardassziaiak és még sok más, a Federációt fenyegető ellenség, tartja rettegésben békés világunkat. Ez már nem az az utópikus világ, amit Jonathan Archer és a többi alapító gondolta, hogy lesz. A békének vége. Egy dologban reménykedhetünk, hogy a bátor Csillagflotta tisztek kemény munkája árán, sikerül helyrerakni a dolgokat és visszatér a fény az univerzum eme sötét és hideg régiójába. 2384 Január 6-a van. Pár hete fejeződött be csak a U.S.S. Lodestar építése. Eme Sovereign osztályú cirkáló feladata, főként a Federáció s minden benne élő védelme lesz. Épp tegnap ért véget az átadó ünnepség, amin sajnos nem tudott minden tiszt részt venni, de akik ott voltak, örök emléket szereztek egy újabb dicső csillaghajó születéséről. Lassacskán megérkeznek a hajó utolsó tagjai is, akik meglepő módon, pont a főtisztek. Elsőként John Porter kapitány érkezik a hídra, mögötte a Tudományos főtiszt Richard B.Riddick hadnagy. érkezik meg. Ketten, egyedül a sok, nickelbolha módjára ugrándozó cadet között kissé furcsállva kezdik körbenézni a hajót egy bemutatkozás után. Pár pillanat múlva, beesik Rico hadnagy is a Biztonsági főnök, ki kissé ügyetlenül majdnem nekimegy az egyik cadet-nek, mikor kilép a turbóliftből. -Uram! -szólal meg az egyik rohangáló tiszt- Itt van a hajó állapotáról szóló jelentés, Kapitány! -mondja, magát vigyázzba vágva a fiatal Nő, majd a lift felé fordul. -Uraim! -szól oda Rico-nak és Richard B.Riddick-nek, amivel el is viharzik a lifttel együtt. John, mivel mást nem tud csinálni, átnézi a jelentést, amiben örömére, a hajó 100%-on üzemkésznek van feltüntetve. -Uram! -szólal meg megint egy cadet.- Az Admirális üzeni, hogy az első tisztje, nem ér ide időben, mert dolga akadt. Azt mondta, majd idő közben, egy komppal fog megérkezni uram! -fejezte be, majd elviharzott, az előző cadet-hez hasonlóan. Sorrend: John, Riddick, Rico John HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 19:58 A liftben állva már csak azt vártam hogy végre mikor nyíllik ki az ajtó hogy megtekinthessem a hajóm hídját. Az ajtó kinyílt és belépve a hídra körülnéztem... ~Szebb mint azt valaha gondoltam volna. -futott át az agyamon ez a gondolat de már meg is érkezett Riddick hadnagy. Odaléptem hozzá és nyújtottam a kezem egy kézfogásra és ezt mondtam: - Hadnagy köszöntöm a hajón. Ekkor beérkezett Rico hadnagy is de nem tudtam oda menni hozzá hiszen egy tiszt a hajó állapotáról szóló jelentéssel le is foglalt. - Köszönöm. -mondtam miközben gyorsan átfutottam a jelentést. Épphogy felszabadultam már jött is a rossz hír, hogy az első tisztem nem ér ide. - Rendben, köszönöm... -válaszoltam Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 20:07 A kapitány után értem nem sokkal a turbo lifthez . miután fel értem a liftel és kinyílott előttem az ajtó egy csodálatos helyiség tárult elém . nem tudtam sokáig bámészkodni mert kapitányom gyors üdvözlése lefoglalta a figyelmem, jó üdvözlésként erősen megszorítottam a kezét amit látszólag nem vett észre és mondtam neki hogy gyönyörű hajó majd tovább nézelőttem. miközben nézelőttem be futott Rico is mivel láttam hogy kapitány kicsit elfoglald a jelentéssel gyorsan megfordultam Rico felé és kezet ráztam vele rajta kisebb jeleket már láttam hogy mijen is a kéz szorításom de hát nehéz lessz erről le szokni. miutánn ezzel végeztem el indultam feltérképezni a hajót . Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 20:21 Épphogy megérkeztem, szinte rohantam is a hídra, útközben azért néhány ismerős arcot is láttam. A hajó gyönyörű de nincs időm nézelődni az első utam a hídra vezet és mikor megérkeztem felváltottam a helyemen lévő altisztet. l Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 20:41 A gyors bemutatkozást letudva, máris felbőgött a reaktor. -Kicsit kalibrálni kell még, de ha bemelegszik, már nem lesz ilyen zajos a kislány! -mondta az egyik tiszt a gépészeti pultnál, mikor felkapcsoltak a panelek. -Hajtóművek, pajzsok, fegyverek, energia rendszer, tér hajtómű, létfenntartó, mesterséges gravitáció, szerkezeti integritás mező... 100%-on. Készen állunk az állomás rendszereiről való leválásra. -Leválás indul! ......................... Leválás kész! A hajó a saját rendszereiről üzemel. -Impulzus hajtóművek kész! Fúvókák üzemelnek. -Burkolati fények, navigáció világítás felkapcsolva. -1-estől a 29-es szintig mind kész. Létfenntartó anomáliákat nem észleltünk. Zsilipek záródnak. ..... Zárva. Szivárgás nem észlelhető! -Indulásra készen állunk. -hangzott el a végszó mielőtt a hajó ugrott egyet. -Elnézést! Most vagyunk teljesen lekapcsolódva! -tette hozzá megilletődve az egyik fiatal tiszt, mire a kapitány furcsán ránézett, majd széke előtt megállva, elindította a hajót. Riddick, Rico csak a helyüket elfoglalván, a pultjaikon ellenőrizni kezdték a hajó értékeit. -Érzékelőkkel gond van! -mondta az egyik tiszt, mire Riddick hadnagy ráütve a panelre megjavítottam -Ömmm... Rendben van most már, uram! A hajó lassan kifutott a Drydockból, mint egy kecses madár ami épp elrugaszkodik a hegygerincről, hogy a zsákmánya után induljon. Ahányan csak látták a hajó indulását, mind könnyekkel küszködtek. Pár perc telhetett el, mire az Intercomm-ból egy idős hang szólalt meg. -Porter Kapitány! Itt Simons Admirális. Jöjjön le kérem az étkezdébe, beszédem van önnel! -majd az adás elhallgatott és kapitány átadva a hidat a helyettes első tisztnek, Max Regnary parancsnoknak, s elindult az étkezdébe. (Sorrend, mindig marad) John HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 20:53 - Maga a szakértő bár én most sem hallok óriási zajt- mondtam elmosolyodva. Végighallgatva a hosszas jelentést ennyit mondtam: - Ha kész vagyunk tűnjünk innen. -épphogy kimondtam megugrott a hajó. A fiatal tisztre néztem picit szigorúan de azonnal fel is oldódott a tekintetem. - Nah ha végre ténylegesen kész vagyunk az indulásra hagyjuk itt ezt a fémrácsot... Riddick hadnagy javítási módszerére csak ennyit tudtam mondani: - Egyéni de legalább hatásos. A hajó ahogy szépen kisiklott a száraz dokkból akadémiai éveim jutottak eszembe, hogy hányszor álmodtam erről a pillanatról, hogy saját hajóm lesz és, hogy milyen lesz az első utam kapitányként. Hát most itt van. Ekkor az intercomm hangjára lettem figyelmes. - Értettem admirális, azonnal indulok -válaszoltam az admirálisnak. Fölkeltem a székből és Regnary parancsnokhoz fordultam. - Parancsnok a híd az öné. -majd a turbóliftbe léptem ami becsukódott és az étkezde szintje felé indult meg. Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 21:03 Miután nagy nehezen kiszabadultunk a kapitány által fémrácsnak nevezett űrdokkból (én se találhattam volna jobb nevet neki) Kapitányom "dicsérő" szavára csak annyit mondtam hogy régi szép idők maradvány ha nem működik valami üss rá egyet és lehet megjavul (rossz esetbe elromlik) Ezen mondókám után kis idővel jött a hívás amit az admirális küldött kapitánynak és őt le váltotta valami fura kis csórika. Körbe néztem és miután semmi jel nem jött hogy szükség lett volna rám kényelembe helyeztem magam helyes kis székemen. Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.06. 23:38 Miután a hajó kifutott a dokkból a fegyverszobába siettem ahol körülnézve elösször is meg kelett keresnem az irodámat mert még elég nagy volt a rendetlenség és néhány pult bekötését most csinálták meg a gépészek, a helyiség többi részében padd-ék, szerszámok,fegyverek és felszerelések hevertek szanaszét. Comm: Rico a biztonságiaknak, a szolgálatos tisztek jelentkezzenek a fegyvertárban. Pár perc múlva a tisztjeim megjelentek és eligazítottam őket: Uraim 1 órájuk van hogy ezt a rumlit eltakarítsák és rend legyen , az 1 óra leteltével helyre ált a rend. Miután a fegyvertárt lerendeztem lenéztem a csillagbárba és utána a hídra mentem. Hibák: 1: Nem követted az utasításokat, egy szóban sem. 2: Mivel az utasítás szerint, a hídon kellene lenned, nem mehetsz át máshová. 3: Hídra írtad a fegyverszobát, holott az másik szinten van. És továbbra is a hídon kéne (kell) lenned. Nem törlöm, de a HSZ nem történt meg. Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 16:20 Amint Porter Kapitány elhagyta a hidat, Regnery Parancsnok felállt az első tiszti székből, megigazította a ruháját, s a híd közepére állt. A fiatal, 28 éves Parancsnoki rangú férfi, elég feltűnő testmagasságával, elég jelentős látványt nyújthatott a hídon lévő tiszteknek. -Kormányos! -szólalt meg első ízben a férfi- Amint eltávolodtunk a docktól, vegye az útirányt a Vulcan felé. 7-es fokozaton! Teszteljük le a kicsikét! -mondta vigyorogva. -Igenis uram! vágta rá a fiatal zászlós a pultnál. Regnery parancsnok ezután egy lendülettel hátrafordult. -Mr. Riddick! Tegyen egy próbát az érzékelőkkel. Mérje ellenőrizze, hogy a Föld tömegét a szabvány, 5978 trillió tonna értéken állapítja-e meg. -tette hozzá, mire tovább fordult ugyan azzal a lendülettel tovább fordult Rico Hadnagy irányába. -Mr. Rico! Kérem, futtasson egy diagnosztikát a fegyvereken és a pajzson. Kíváncsi vagyok, most hogy nem az állomás rendszereitől függ a hajó, milyen értéket mutatnak. Nem lenne jó, ha harc közben sülnének be. Sorrend: Riddick, Rico, Lauren Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 16:52 Miután John kapitányt leváltotta a parancsok helyettes nem sokkal utána ki adta első parancsait. Nekem egész egyszerűnek tűnő feladatok jutottak kezdtem is hozzá a a szkennelésbe. -Uram szkennelés folyamatban pár másodpercet kérek. mondtam kapitány nak -Uram szkennelés befejeződött az értékék tökéletesen egyeznek minden érzékelő 100%-on. mondtam és fordultam ismét felé -Egyéb kérése uram van hozzám ? Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 16:58 Miután a hídra értem és elfoglaltam a helyem a taktikai állomáson, a parancsnok útasítást adott pajzs diagnosztikára, ez a regenerálodó pajzs egyszerüen hihetetlen a kalibrálása még problémát okoz. -Parancsnok a hátsó pajzs ingadozik a gond a pajzs generátornál lehet uram, le kellene mennem a gépházba elháritani a hibát uram. Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 20:51 -Köszönöm! Nincs más. Ezek szerint az érzékelők működnek... -tette hozzá, miközben a a Padd-jébe írogatta a dolgokat, majd Rico felé fordult. -Negatív! Egyenlőre itt van magára szükség. A gépészek pedig pont erre valók! -vetett furcsa pillantással kiejtett szavai szinte körbe ugrálták a hidat. Comm: -Gépház! Itt Regnery Parancsnok! Ellenőrizzék a hátsó pajzs generátort, mert valószínűleg ingadozik a teljesítménye! Comm: *-Rajta vagyunk uram! -válaszolta a "vonal" túloldalán lévő tiszt. -Amint jelentkeznek, megtudjuk mi volt a gond! -mondta, majd a kormányos felé indult. -Zászlós! Mennyi idő múlva érkezünk a Vulcan-hoz? *- 1 óra nagyjából Uram! Bár kicsit még be kell melegednie a hajtóműveknek. -felelte, s közben a pulton tett pötyögő mozdulatai mint egy zongora verseny, adták ki a csipogó hangokat. -Rendben! -veregette vállon a fiatal nőt, majd visszament az Első Tiszti székhez. -Mikor cserélik már le, ezeket az idegesítő, console hangokat? -tetet fel a költői kérdést, a hídon uralkodó feszültség megtörése céljából. Sorrend: Mivel Riddick bizonytalan, nincsen. Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 22:58 Csak hallgattam a beszélgetést és hallottam az idegesítő csipogást szerettem mindig az egyedi hangokat de ezek eléggé rossz komponálásúak voltak ítéllkezdtem magamban de mikor helyettes kapitány meg jegyezte hogy -Mikor cserélik le már, a console hangokat ? Tettem fel neki a kérdést buzgóan -Kapitány engem is idegesít már ez a fura egér cincogás esetleg valamit tehetek az ügy érdekében ? mondtam a kérdést. - Utána ha nincs szükség rám esetleg kicsit elmennék kikapcsolódni ha kapok rá engedélyt. Amíg vártam a válaszokat elkezdtem nézegetni a lehetséges hangok után találtam is egy jó párat de majd ha kapitány engedélyt ad rá akkor bedobom neki hátha neki is tetszik Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.07. 23:26 Izgatottan vártam a gépészek jelentését, de sajnos a parancsnok nem engedett le gépházba pedig az ilyen ügyekett jobban szeretem magam elintézni különösen azért mert ez új hajó. A voyager-ön töltött rövid idő alatt ismeretségbe kerültem Tuvok parancsnok helyettesel akinek miután hazatértünk a földre megígértem hogy minél hamarabb meglátogatom őt mivel a hazatérés után a családjánál a vulkánon pihent. Kapóra jött tehát hogy a vulkán felé tartunk , ugyanakkor ez a pajzs hiba kissé bosszantott emelett még volt más dolgunk is. -Parancsnok minél hamarbb el kellene végezni a phaserek kalibrációját és tesztelését , emelett a photon és quantum torpedóvetők kezelését és célba lövését is gyakorolnunk kellene. Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.08. 19:23 -Ez csak egy költői kérdés volt Hadnagy! -mondta szép hosszan elnyújtva Max, miközben mint aki otthon érzi magát, félig fekvő helyzetben ült a székben. -Szerencsére úgy se leszek sokáig ezen a hajón. Csak ideiglenesen vagyok itt. -mondta kissé fáradt hangon. Max-nek ugyan is, tudni illik, felajánlottak egy hajót, bár még nem fogadta el, de nagyon gondolkozik rajta. Max látta, hogy Rico hadnagy igen csak menne már, bár sehogy sem tudta megérteni, egy biztonsági tiszt, mit akar a gépházban. Erre vannak a gépészek, hogy ne kelljen negyed kilométert gyalogolni a gépházig, amikor kell valami. Comm: *-Itt a gépház! Uram! Az egyik pajzsgenerátor hibásan volt bekötve. Elkezdtük megcsinálni. Fél órát lehet igénybe fog venni, de igyekszünk ahogy tudunk. -jelentette egy fiatal hangú tiszt a vonal másik oldalán. Comm: -Csinálják! Ha kész, jelentsen! -válaszolta Regnery parancsnok majd az adás véget ért. -Tényleg igaza volt hadnagy! -mondta a székből felállva, és fél lábát feltéve, hátra felé fordulva. -Lehet inkább gépésznek kellett volna mennie? -kérdezte vigyorogva. -Előző felvetésére visszatérve, épp azért megyünk a Vulcan-hoz, hogy a most épített, direkt kialakított gyakorló téren teszteljük a kislányt. Lesz még alkalma puffogtatni ma, nyugodjon meg.... Épp hogy be tudta fejezni a mondani valóját, mikor észrevette, hogy már meg is érkeztek a Vulcan-hoz. -Zászlós! Azt mondta, 1 óra... -vonta kérdőre a fiatal tisztet, ki csak elvörösödve, ránézett. -Elnézést. Kissé ideges vagyok, mert az első utam. Azt hiszem feljebb kapcsoltam mint 7-es. A parancsnok csak az arcára tette a kezét és csak ennyit mondott: -Máskor ne forduljon elő. Még a végén kinyír a kapitányuk engem! -mondta, majd visszaült a székbe. -Dockoljon be az állomásra. Itt fogják berakodni a torpedókat... Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.08. 19:37 Végig hallgattam mit mondott a kapitány és csak annyi mondtam hogy -Értettem uram csak meg kérdeztem Mivel engedélyt kapitányom nem adott a pihenésre ezért elkezdtem ellenőrizni a hajó fegyver rendszerének helyzetét (szószerint el végeztem a távozó Rico hadnagy munkáját ami még rá érhetett volna) de mit tehetek unatkoztam a székben ülni vágytam már kis akcióra vagy fejlesztgetésre majd mikor végeztem a dologgal örömmel írtam meg a pad-et és tettem Rico konzolára utó irat ként végére írtam pár sort -Rico hadnagy erre a kapitány úr ne vegyen tudomást hogy ön helyett végeztem el a munkát szóval mikor át adná eszt a jelentést neki utó iratot legyen szíves törölje Miután ezzel végeztem vissza mentem székemhez és gyorsan kényelembe helyeztem magam. Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.08. 19:57 A kapitány ismer engem tudja hogy magam szeretem elvégezni az ilyen dolgokat ezért csináltam ebből ügyet mert igényes vagyok a munkámat illetően.Nem értem a hadnagy miért vette enyire magára a dolgot. Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.09. 12:39 Max érezte, hogy kezd kissé kicsúszni az irányítás a keze alól. Ilyen még nem volt nála, bár új legénységgel se volt még dolga. Tudta, hogy valamit tennie kell, mert ezek a tisztek nem tudnak együtt működni. Látta, hogy nagy az ellentét Rico és Riddick hadnagy között. -Na jó! Elég legyen! Maradjon mindenki a helyén! Kérem ide azt a Padd-et! -mondta, majd odament Rico hadnagy pultjához és elvette sietve a padd-et, majd nézegetni kezdte. A padd-en egy komplett jelentést talált, amit vélhetően nem Rico hadnagy küldözgetett, s aminek a végén ez volt olvasható: "Rico hadnagy erre a kapitány úr ne vegyen tudomást hogy ön helyett végeztem el a munkát szóval mikor át adná eszt a jelentést neki utó iratot legyen szíves törölje" -Ejj-ejj.... Szerencséjük, hogy nem vagyok egy szigorú ember, így ezt elnézem. -mondta kissé kiábrándult arccal. -Nem fogom mondani a kapitányuknak, de elő ne forduljon. Mindenki csinálja a maga dolgát, elvégre jelenleg azért vannak itt, hogy megismerkedjenek a hajó rendszereivel. Több gyakorlásra van szükségük, mint amennyi tesztelésre, bejáratásra ennek a hajónak. -Olvastam Mr. Rico a Voyager-ön töltött idejéről. Lenyűgöző, de most 78.000 fényévvel idébb van. Lehet, hogy ott a létszám hiány miatt Ön mászkált le a gépházba, de itt nem. Ez ráadásul egy 2x akkor hajó, 3x akkora legénységgel. Szóval igazodjon ehhez! -Ön, Riddick hadnagy! Igen, lenyűgöző múltja van önnek is, de igazodjon a flottához, ha egyszer belépett. -vetett véget a kis monológjának Regnery Parancsnok. -Most pedig! Készítsenek jelentést a saját területükön, önállóan! Nem kell mélyreható, de 20 percen belül kérem. Értve vagyok? -tette hozzá, egy komolyodó arckifejezéssel az amúgy, igen engedékeny és laza természetű parancsnok, majd visszament a székéhez, s a karfán lévő panelt kezdte el nyomogatni. A történetre is figyeljetek időnként. Ez nem az RPG-X Rico. Itt nem futhatsz a fejed után! l Rico Na jól van megirom azt a jelentést. Fegyverzet:Photon és Quantum torpedok kalibrálva a készlet feltöltve Photon torpedo 500db Quantum torpedo 300 db Összesen 800 db A vetőcsövek rendben vannak. A phaserek készen álnak A pajzs hibáját a gépészek kijavították ha szükség van a javítás naplóra a főgépésznél megtalálható Az ablatív páncélzat működik. Összeségében a taktikai rendszerekel minden rendben. A biztonságak is készen álnak. Lt Rico taktikai főtiszt. Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.09. 16:43 Észre vettem hogy kapitány helyettesem meg neszelte a dolgot de nem tudok mit mondani jelenleg nem sok munkám van szóval valamivel le kellett magam foglalni. De ha már beléptem a flottába ezért meg kell hogy magam fékezzem kicsit és inkább saját dolgom végezzem. De kérdem én magamtól mivel nem merem feltenni kérdésem kapitányomnak hogy mi féle tenni valóm lenne? -Értettem kapitány legközelebb próbálok saját posztomon maradni és saját dolgom végezni bár nincs valami sok, és köszönöm hogy lenyűgözőnek vette a múltam de ez korántsem minden de a többit jobb ha nem tudja a flotta sose meg . Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.11. 17:29 Regnery parancsnok kissé fáradtan nézett a tisztek felé, de egy szót sem szólt már feléjük. Fordult egyet, s a kommunikációs tiszt felé lépett. -Cadet! Kérem hívja Porter kapitányt a hídra, azzal, hogy megérkeztünk, és lassan elkezdhetjük a tesztet ha minden kész. -Igenis Parancsnok! -válaszolta a fiatal tiszt. Mire a Parancsnok válaszolt megfordult volna, már az üzenet el is volt küldve Pár perc múlva, a Kapitány megjelent az épp kinyíló lift ajtó mögött, az Admirálissal együtt. -Kapitány és Admirális a hídon! -vágta vigyázzba magát az egyik zászlós, mire Simons Admirális, csúnyán ránézett, jelezve, hogy vissza vehetne kicsit a lelkesedéséből. Rico és Riddick hadnagy, szintén vigyázzba vágta magát, de Ők nem szóltak egy szót se, amit jól is tettek, mivel az Admirális mindig is utálta a szalutálást. -Kapitány! Át adom a hidat! -mondta Regnery parancsnok, majd sietve leült a székében, arcát a kezébe borítva, ami elég jól érzékeltette, hogy kemény menet volt neki az utóbbi fél óra. Amint Porter kapitány a székéhez ment volna, a kommunikációs tiszt, már jelezte, hogy hívás érkezik a Dock-ból. Sorrend: John, Rico, Riddick, Lauren John HozzászólásElküldve: 2013.01.11. 17:38 Az admirálissal a hídra léptünk. Ekkor egy túlbuzgó tiszt épphogy csak nem terített elénk vörös szőnyeget. - Pihenj zászlós... Azért ne vigye túlzásba! -mondtam mosolyogva enyhe fejcsóválás közepette. Ekkor a híd közepére mentem, Regnery parancsnok átadta a hidat amire ezt válaszoltam. - Köszönöm parancsnok. Remélem nem volt túl sok gond. -célozva ezzel a parancsnok viselkedésének okára. Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.11. 19:32 A posztomnál, ülve miután a kapitány a hídra jött kicsit megnyugodtam hogy most ő ül a kapitányi székben, annak is örültem hogy megérkeztünk végre a vulkánhoz de magam részéről jobban szeretem ha mozgásban van a hajó és jó lenne már valami izgalmasabb küldetés. -Kapitány, elnézést kell kérném a generátor ügy miatt , kicsit gyerekesen viselkedtem. Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.11. 19:47 Utáltam a szalutálást mindig én is de itt meg kellett adni a tisztelet kimutatását a felettesnek tehát vigyázzba vágtam magam amint be érkezett az admirális és a kapitány. Kapitány mikor legyintett egyet hogy nem fontos a szalutálás és észrevettem admirálison is ezért kicsit lazítottam a szalutáláson. Miután már távozott az admirális oda léptem a kapitányhoz egy teljes diagnosztikával és örömmel közöltem vele a jó híreket. -Uram minden rendszer 100%-on üzemel amit úgy érzi indulhatunk a lő gyakorlatra Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.13. 13:09 Csatlakozott: 2013.01.02. 19:16 Hozzászólások: 16 Hailing Freq: *-Itt T'rel parancsnok a Vulcan Space Dock-ról. -szólalt meg egy kissé rekedtes Vulcan-i nő hangja. (Kép az állomásról) Hailing Freq: *-Lodestar, Üdvözöljük önöket a Vulcan rendszerben. Amint készek a tesztekre, hozzá is kezdhetünk. Majd jelentkezzenek. Hosszú és eredményes életet! T'rel ki! -fejezte be, majd az adás szétkapcsolt. Minden tiszt a hídon örült annak, hogy eljutottak idáig, a legutóbbi hajó szerencsétlenségének híre miatt, hogy egy csapat klingon szétlőtte a Nova osztályú U.S.S. Skylar-t. Egy pár perc csöndbe telt el, míg a tisztek átnézték az érzékelők által gyűjtött adatokat az útról. . . . Simons admirális, elég furcsa ember volt. Időnként hirtelen ötletei támadtak, ami egyeseknél kiverhette a biztosítékot. -Rendben uraim! -szólt közbe- Tudtommal, maguk még nem voltak egy küldetésen sem együtt... Most lesznek! -nézett közbe a hídon lévő tisztek arcán balsejtelmesen. -Ez ugyan éles akció, de könnyűsége miatt, csak gyakorló küldetésnek minősítem. -Nem rég kaptam a hírt, még mielőtt a hajóra léptem, hogy a Vulcan-on egy bűnöző tartózkodik. A kormány, segítséget kért, arra az esetre, ha nem tudnák elkapni. Tudni illik, egy volt flotta tisztről van szó, aki nagyon jól ismeri a Vulcan-t. Azt mondták, hogy ha sikerül, értesítenek amint megérkezünk, de amint látják, ez nem történt meg. -A feladatuk az lesz, hogy menjenek le Raal városába, ahol találkozni fognak a célszemély elfogására indított Vulcan-i csapattal. -Remélem nincs kérdésük! -mondta, miközben szemmel láthatóan remélte, hogy nem kell magyaráznia. Sorrend: John, Riddick, Rico, Lauren John HozzászólásElküldve: 2013.01.13. 15:47 ~Végre megérkeztünk -gondoltam magamban. Gondoltam, hogy mindenki a Skylar katasztrófáján agyalhatott az úton, de én őszintén nem aggódtam. A Skylar egy gyenge Nova osztályú alig fel fegyverzett kutató hajó volt. Egy Sovereign osztályú hajót nem valószínű hogy megtámadnának csak úgy, főleg nem a föderáció területén. Ekkor Simons admirális beszédbe kezdett. Végig hallgattam csöndben. Néhány kósza gondolat azért eszembe jutott mint például erről indulás előtt nem értesítettek holott elvileg én vagyok a kapitány. De végül is érthető ha nem akarják, hogy a célszemély idő előtt megpattanjon jobb ha titokban tartanak mindent. Riddick HozzászólásElküldve: 2013.01.13. 18:23 Magunkban meg emlékeztünk a katasztrófáról ami nem rég történt . Később az Admirális küldetést emlegetett -Király ha most biztonsági tiszt lennék akkor lenne feladatom de így eléggé kétlem hogy lesz valami is de talán valamit csak kapok amit fent a hajón el tudok végezni. Gondoltam -Uram nekem mint tudományos tisztnek mi lesz a teendőm a küldetés alatt ? -Szeretném magam hasznossá tenni magam ha van valami feladat szívesen elvégzem. -Viszont ha csak fent a hajón lesz rám szükség akkor fentről szurkolok a csapatnak. Rico HozzászólásElküldve: 2013.01.13. 18:40 Végre elérkezett a nekem való feladat és jön egy kis akció, kicsit érzéketlennek tűnhetek pedig sajnálom a U.S.S. Skylar-t. Ismertem néhány ott szolgáló tisztet, volt akivel az akadémián egy évfolyamon jártam de a klingonok sajnos nem kimélnek meg egy hajótt csak azért mert annak gyengébb a fegyverzete , azonban így is gyáva tett volt a részükről. Kapitány készen állok a transzportra. Lauren HozzászólásElküldve: 2013.01.14. 18:12 Mivel ellenvetés, kérdés nem volt, így az Admirális, már meg is adta az engedélyt a távozásra. -Uraim! Akkor kalandra fel! A hajóról majd én gondoskodok míg maguk lent vannak! -mondta, majd gyorsan leült a Kapitányi székbe. -Maguk még mindig itt vannak? -vonta kérdőre őket pár pillanat után, majd kihessegette a tiszteket. Folytatás: Vulcan, Raal városa (várjátok meg míg írok oda) -------------------------------- Lauren: John, Rose, Rico és végül Duncan egymás után érkeznek a hídra... Eredetileg Duncan a gyengélkedőn találkozott volna a kapitánnyal, de az végül, egy hajszállal előtte jött el. Az amiért ilyen hirtelen, kabinjukat kihagyva jöttek a hídra, az az, hogy a járőrhajók, egy furcsa, azonosítatlan hajót találtak a Watran rendszerben, a szomszédos szektorban. Mivel azonban, egy jelentős erejű hajó sincs a közelben, a parancsnokság a tisztek állapotáról mit sem tudva, a Lodestar-t küldi oda, felderíteni a helyzetet... Ahogy Porter kapitány belép a hídra, rögtön kiadja a parancsot az indulásra, majd leül a székében. Kirk hadnagy is gyorsan elfoglalja a helyét és a parancsra azonnal elkezdi a leválást a dokkról... Közben Rico hadnagy a taktikai pulthoz lépvén aktiválja a fegyverzetet és gyors diagnosztikát futtat (Nem jelentést kérek, hanem szöveget.. csak annyit írj le, hogy mi milyen állapotban van és ezt helyezd a hsz-be bele) A hajó szép lassan kidokkolt, majd amennyire szépen, annyira gyorsan teret is váltott a Watran rendszer felé.. Ekkor, Duncan Idaho hadnagy lépett be a hídra és szolgálatra jelentkezett a kapitánynál, aki Rico hadnagyhoz irányította egy bemutatkozás után. Rico hadnagy először egy egyszerű feladatot adott neki, noha tudta, hogy képzett tisztet kapott... John->Hyrum->Rico->Rose->Lauren John: Miközben a kabinomban zuhanyoztam hirtelen a computer bejövő üzenet hangjára lettem figyelmes. Azonnal kiugrottam a zuhanyból, hogy megnézzem mi az. Miközben elkezdtem öltözködni egy új egyenruhába olvasni kezdtem az üzenetet. A prioritása fontos volt, egyenesen a csillagflotta parancsnokságról érkezett... A flotta felderítő hajói egy azonosíthatatlan hajót észleltek a Watran rendszerben. Mivel nem tudni, hogy a hajó ellenséges szándékú-e avagy sem ezért a flotta a környéken tartózkodó hajók közül a legerősebb és legfelszereltebb hajót küldi oda... a Lodestart. A kisebb hajókkal nem mertek a közelébe merészkedni, és könnyen kiszúrták távolról is. Ebből következtettem rá hogy biztos egy nagydarab hajóról van szó erős fegyverzettel. Ahogy végig olvastam az üzenetet a komjelvényemet kezdtem keresgélni a kabin helyiségeiben. Végül sikeresen megtaláltam és aktiváltam majd ezt mondtam: - Minden hídra beosztott főtiszt jelentkezzen a hídon! Ezt követően megindultam a híd felé. ~ Még az hiányzik hogy az első nap a burkolatot is kilyuggassák, ha már a bőrünkkel ezt már megtették a Vulcanon... Ráadásul kipihenni sem volt idő magunkat. -gondoltam magamban bosszúsan. A hídra lépve leültem a székembe és vártam a többi tisztre, de hamar megérkezett mindenki. Miután az összes főtiszt elfoglalta a helyét a hídon kiadtam a parancsot az indulásra. - Hadnagy, irány a Watran rendszer teljes meghajtással. -mondtam Kirk hadnagynak. Ezt követően Rico-hoz fordultam. - Mr. Rico a fegyverzet és a pajzsok legyenek készenlétben, nem tudjuk milyen fogadtatásra számítsunk. Minden beosztott tiszt legyen a helyén, elrendelem a sárga riadót. -szóltam oda a hadnagynak Miután a hajó szép finoman levált a dokkról és irányba fordult, könnyedén belépett a térbe. Ekkor Duncan Idaho hadnagy lépett a hídra és oda jött hozzám, hogy szolgálatra jelentkezzen. - Üdvözlöm a Lodestar fedélzetén hadnagy, Mr. Rico eligazítja a teendőiről. -válaszoltam Hyrum: A gyengélkedő felé haladva személyi kommlinkemre üzenet érkezik, hogy a kapitányt a hídon találom így gondolkozás nélkül irányt változtatok. Sokan nem értik és fel sem foghatják, de egy csillaghajón az ember a finom rezonálásokból is tudhatja, hogy történik valami. A nagy többség meglátása szerint az űrszekerek stabil életterek az ellenséges űrben de ez nem igaz az egész hajótestet átjárják a finom rezonanciák és ebből akinek kellően élesek az érzékei hasznos információkat tudhat meg a Lodestar-t átjáró finom rezonancia hullámokból leszűröm, hogy a hajó manőverezésbe kezdett és a hajtómű is extra energiákat halmoz fel magában…. Kihajózunk… ~ gondolom magamban. A hídra érkezve tisztelgek a kapitánynak. - Uram Duncan Idaho szolgálatra jelentkezik. John Porter kapitány Rico hadnagyhoz küld akitől elméletben megkapom a feladataimat, miközben a biztonsági főnök felé haladva észlelem, hogy fokozott készültség lépett életbe a hídon. - Mr. Rico, uram Duncan Idaho vagyok,elnézést a személyes poggyászomért – célzok a nálam lévő ódon tengerészzsákra –de egyenesen a zsiliptől érkeztem. John Porter kapitány utasítása szerint ön fog eligazítani. Uram! Rico: Sietnem kellet mert megszólalt az intercom: főtisztek a hídra, rendben és a következő percben már a hidon is voltam ahol a kapitány a már a székében ült és parancsot adott Kirk hadnagynak az indulásra és én is a taktikai pulthoz indultam majd egy diagnosztikát futtatam le. Pajzs működik , phaser sorok teljes teljesítményen üzemelnek , photon és quantum torpedó készletünk felötltve, az ablatív páncélzat is működik. Épphogy végeztem a diagnosztikával ekkor egy egy tiszt lépett a hídra és egyenesen a kapitányhoz indult aki hozzám irányította és bemutatkozott Duncan Idahó hadnagy. -Örülök hogy megismertem, már lenne is egy feladatom önnek: itt ez a padd ez phaser sorok modilációjának adatait tartalmazza, a hidon lévő gépész álomáson álítsa be a sugárzókat az utasítások szerint azután jelentsen. - És hadnagy, útánna tegye le a málháját. Valaki mondja már el nekem, mióta lehet a fegyvertárban a phasersorokat modifikálni.... Lauren RoseKirk: Mikor beléptem a hídra frissen, szépen, zuhanyozva, és egész kipihenten (Bár nem tudom hogy néhány óra alatt mennyi lehet pihenni) arra lettem figyelmes hogy csöbörből vödörbe kerültünk és indulnunk kell. Így hát leültem odabiccentettem az új emberünknek, akinek furcsa volt a haja, a szemébe lógott, nagyadarab volt de kedvesnek tűnt, és valami biztonsági tiszt lehetett hacsak a szemem nem csalt, HYRUM-nak, (bár a nevét még nem tudtam akkor) aztán leültem, és válaszoltam a kapitánynak tütelmetlenül: - Máris indulunk! Kapaszkodjanak! - Mosolyodtam el. Imádtam vezetni a hajót, főleg azt hogy ennyire kézhez állnak a gombok a panelon. Hamarosan kifutottunk és indultunk is. Amilyen lassan indultunk olyan gyorsan ugrottunk neki az útnak a Watran rendszer felé.. az ismeretlenbe. Lauren: A Lodestar szép kecsesen lépett szubtérbe, ahogy annak lennie kell... A csillagok csak úgy záporoztak a képernyő felől, bár senkit nem talált el egy se... A hajón minden tiszt a maga dolgát végezte és felkészítette a részlegét az esetleges tűzharcra. Így tett Duncan Idaho hadnagy is, aki nem egy eltúlzott sebességgel ment oda a gépészeti konzolhoz. Ahogy odalépett, elkezdte betáplálni a modifikációt, majd elindította az önellenőrző programot, hogy minden rendben működik-e. E-közben, Porter kapitány, átnézte a jelentést amit a rejtélyes hajóról szolgáltattak a járőrhajók. "Az idegen hajó, körülbelül 700m hosszú. Sötét szürke színű, helyenként fekete és fehér burkolat mintázattal. Konfigurációja ismeretlen. Egyértelműen Federációs formatervezés alapján készült, ám attól jelentősen eltérő kialakítású. Formája, leginkább áramvonalas külsőt nyújt neki, mintsem egy masszív csatahajó látványát nyújtsa. Látszólag csatahajó. A hajó orrán és gondola pylonjain, furcsa kiállások találhatók, amiknek a célját, funkcióját nem sikerült kiderítenünk, mivel a hajó nem sugároz semmilyen, jelet sem. Az érzékelőink se tudnak áthatolni a burkolaton. A fényei nem égnek, ami utalhat inaktivitásra, ám az előzőleg felvázolt ok miatt nem tudunk többet megállapítani." Rose gyorsan átfutotta a hajó kezelését, bár ismerte jól a Sovereign osztályt, gondolta nem árt ha felelevenít, hogy is kell kezelni a kislányt... Idaho hadnagy közben, végzett a modifikációkkal, amik sikeresek voltak. A rendszer nem talált hibát, így az első sikeres feladatát elvégezve lépett oda Rico hadnagyhoz a jelentéssel. John->Rico->Hyrum->Rose->Lauren John: A hajó simán halad a térben, közben volt egy kis időnk mielőtt oda értünk volna. Mindenki azon fáradozott hogy felkészítse a hajót egy esetleges krízis helyzetre. Fogalmunk sem volt mi várhat ott ránk, semmilyen adatot nem kaptunk a járműről. Ez kissé aggasztott, de épphogy elkezdtem ezen morfondírozni hirtelen a kommunikációs tiszt jelezte, hogy jelentést kaptunk a járőr hajóktól. - Töltse le egy PAD-re, azonnal át is futom a jelentést. -mondtam a kommunikációs tisztnek aki pár gombnyomást követően már hozta is a PAD-et. Ahogy bele pillantottam láttam hogy egy jól megtermett hajóról van szó, 700 méter azaz csak ha pár méterrel is de hosszabb mint mi. Továbbá aggasztó volt hogy ugyan föderációsnak tűnik első blikkre, de picit alaposabban megnézve kiderül, hogy mégsem az. A hajó rendszerei valószínüleg nem működnek mivel semmilyen jelet nem bocsát ki, Legénysége pedig lehet, hogy nincs vagy halott mivel az ablakokban nem látni fényt. Hirtelen csak arra tudtam gondolni, hogy egy Klingon csel van a háttérben. De jobban belegondolva minek építettek volna egy ekkora monstrumot csak azért hogy elkapjanak minket. Ekkor eszembe jutott valami... ha az ismeretlen hajónak még sincs semmi köze a Klingonokhoz akkor lehet fölkeltette az ő érdeklődésüket is és nem lenne túl jó ha hirtelen felbukkannának. Ismét a kommunikációs tiszthez fordultam... - Zászlós, küldjön egy üzenetet a járőröknek... Kérje meg őket, hogy a terület köré húzzanak egy akkora tachyon hálót amekkorát csak tudnak! Nem szeretném ha a Klingonok a közelbe jönnének. Rico: Már éppen térsebességre váltott Rose, amikor Idahó hadnagy odalépett hozzám és közölte hogy kész van. -Szép munka hadnagy , legközelebb nehezebb munkát bízok magára. A kapitány közben ismerte a járőrhajóktól kapott adatokat az ellenséges hajóról. nem ijedtem meg mert a Lodestar elég erős hajó talán a flottában a legerősebb. Hyrum: Ránézek Rico biztonsági főnökre miközben csak a szemöldökömet vonom fel a poggyászom kapcsán tett megjegyzésére. ~ Nem szól szám nem fáj fejem…. ~ Visszafogottan bólintok és távozok a fegyverzetrendszert kezelő személyzeti terminál felé, oda érve a terminál alá lököm a zsákomat és nekilátok a fegyverrendszer behangolásához a megadott paraméterek szerint. Munka közben kis magánakcióba kezdek, mivel a távolsági szenzorok szorosan kapcsolódnak a phasersorokhoz ezért a modifikációk alatt a szenzorok által küldött adatokat a saját munka PADD-omra egy „rejtett” (másodlagos) felületére is átirányíttatom, miközben a főlapra kirakom a modifikációkról készült jelentést, dolgom végeztével jelentkezem Rico hadnagynál a PADD-ommal. - Uram! A jelentés a kért módosításokról – nyújtom felé a PADD-ot, várom a további parancsokat, miközben fél füllel a kapitány utasításait csípem el. RoseKirk: Soha nem tartottam kellemesebb látványnak mikor egy hajót irányítottam és kinéztem a főképernyőre. A csillagok egymás utánban gyorsultak de ami azt illeti a lehető leggyorsabban suhantak el a szemem elől. Lenyűgözött a látvány mely minden alkalomkor magával ragadott. Hát igen.. megérte kormányosnak lennem egy ilyen gyönyörű hajón. Gyorsan be is léptem az adatbázisba hogy megnézhessem a Soveregin osztály adatait. Nem azért mert nem tudtam őket fejből, mert még álmomból felébresztve is ismertem mindent róla hanem mert a hajó úgy volt jó ahogy volt. Legendásnak gondoltam, és minden egyes kis driftelgetéssel közelebb kerültem hozzá. - Hamarosan ott leszünk uram. - jelentettem egy rövid mondattal. Általában beszédesebb voltam, de ez most egy más helyzet volt. Merőben más.. szinte éreztem a vénáimban hogy ez most olyan lesz. Lauren: (Sorry, kicsit belehúzunk, a következő kör már a Bounty Hunter-en lesz) Nem túl hosszú utazás után, a Lodestar megérkezett a Watran rendszerbe. Kecsesen kilépett a szubtérből, majd körülbelül húsz kilométerre megállt tőle. A képernyőn, egy igen csak hosszúkás, és vékony, keskeny hajó volt megfigyelhető. Pont, ahogy a jelentésben megírták. Mérete nem sokkal volt nagyobb mint a Lodestar-nak, de egy ekkora hajó, mindenképp monumentális látványt nyújt. A kapitány megkérte Rico hadnagyot, hogy scan-elje a hajót... Meg akart győződni a hajón lévő, jelenleg legfejlettebb szenzorok segítségével is, hogy a hajó nem jelent veszélyt és tényleg annyira leharcolt állapotban van mint ahogy azt a jelentések írták. Az érzékelők szerint szerint a hajó burkolata 37%-ban sérült, 6%-ban megsemmisült és 57%-ban épp. Pajzsa nincs és hajtómű teljesítmény nem mérhető. Körülbelül 200 életforma található a hajón, de a burkolat erősen torzít, ami utalhat bizonyos fokú lopakodó technológiára, aminek azonban a sérülések miatt, egy jó időre lőttek. Fegyverzet, nem él. Energia alig érzékelhető. A kapitány egy rövid mérlegelés után úgy döntött, hogy egy kisebb csapattal átszáll a hajóra, hiszen lehet sok a sebesült odaát, az életjelek mennyiségét tekintve. Porter kapitány a hídon lévő tiszteket és még pár tisztet, biztonságit (köztük Dr. Elisabeth Howard-ot és Richard B. Riddick-et a gyengélkedőről) a hangárba hivatott, hogy átszálljanak a hajóra.... John->Rico->Hyrum->Rose->Lauren John: A Lodestar hirtelen kilépett a térből, hiszen megérkeztünk. A képernyőn az idegen hajó képe jelent meg, ami pontosan úgy nézett ki ahogyan azt az őrszemek leírták. - Rendben parkoljunk le a közelében, persze ne túl közel. -szóltam miközben a hajó képét néztem - Próbálja elérni az ismeretlen hajót! -mondtam a kommunikációs pultnál ülő zászlósnak. De nem sokkal rá a zászlós közölte hogy nem válaszolnak a hívásra, nem sikerül elérni őket... - Hurrá. -vágtam rá a zászlós mondatára reflex szerűen. Ezt követően Rico-nak szóltam oda: - Mr. Rico szkennelje a hajót, mindent tudni akarok róla! -mondtam a biztonsági főtisztemnek. Némi szkennelés után Rico már mondta is a jelentést a hajó állapotáról. Megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy nem jelenthet veszélyt sem ránk sem a Föderációra nézve. De a lopakodó technikára utaló burkolat szerkezet nem tetszett hiszen ha az érzékelők nem hatolnak át rendesen rajta, akkor a transzporter biztosan csődöt mond miatta. - Szóval eléggé leharcolt állapotban van... 200 életforma egy ekkora hajóra picit kevésnek tűnik, sok halott és sebesült lehet odaát. -jegyeztem meg a jelentésre. Ekkor elkezdtem magamban mérlegelni a helyzetet: ~ Eddig nem tettek ellenséges szándékról tanúbizonyságot. De az is igaz, hogy semmilyen aktivitást nem mutattak. Ráadásul egyenlőre bizonyára örülnek ha élnek nem hogy harcba keveredjenek velünk. Ha meg csapda akkor túl jól megtervezett hiszen nem látni át rajta, ez nem a klingonok stílusa... És az elmúlt évek eseményei után talán egy picit túl óvatos, vagy talán egy hangyányit paranoiás is lettem... Mindenben a rosszat, vagy a rossz szándékot keresem. Így végig gondolva a dolgot úgy döntöttem megnézzük mi van az ismeretlen hajó fedélzetén... -Átmegyünk az idegen hajóra egy komppal. Akik jönnek... Rico hadnagy, Kirk hadnagy, Idaho hadnagy. Továbbá hívják Dr. Howardot és Riddick hadnagyot a hangárba! -adtam ki a parancsot majd fölkeltem a székemből Rico: Miután megérkeztünk a watran rendszerbe a kapitány útasított hogy scanneljem a hajót! -Uram az érzékelők szerint a hajó burkolatának 36%-a sérült, 6%-a viszont megsemmisült de 57%-ban még ép a pajzsa levált és a hajtóműve nem működik az érzékelők körülbelül a 200 életjelet érzékelnek és még valami a burkolat alapján az a véleményem hogy ez a hajó rendelkezhet egyfajta lopakodó technológiával azonban mivel sérült a burkolat és alig érzékelek energiát ezért nem hiszem egy hogy ez a funkció jelenleg működne. A kapitány a jelentésem után fontolóra vette a lehetőségeket, majd a főtiszteket a hangárba rendelte:átszállunk a hajóra. Hyrum: Rico biztonsági főnök úgy tűnik igen csak szórakozott fajta, vagy csak szimplán a levegőnek nézésemmel fejezi ki az új húsnak járó lenézést. Sebaj majd az idő megoldja ezt a problémát is, nem sokáig álldogálok mellette, hanem egy laza csuklómozdulattal átirányítom az adatokat Rico PADD-ra, feszes sarkon fordulással távozok, csak a munkaállomásomnál hívom elő a másodlagos adat horgászásra létrehozott felületemet. ~ A hajó burkolata 37%-ban sérült, 6%-ban megsemmisült és 57%-ban épp. Pajzsa nincs és hajtómű teljesítmény nem mérhető. Körülbelül 200 életforma található a hajón, de a burkolat erősen torzít, fegyverzete nem él, energia alig érzékelhető. – mormolom magamban a leszedett adatokat ~ Mire komolyabban átgondolom az adathalmazt a kapitány is meghozza a döntését aminek nem kicsit van western-hős illata, átszállunk, mind a főtisztek közül. ~ Éljen, éljen! *ironia* Egy John Koenig (Alfa holdbázis) leszármazottal van dolgom, aki hisz még a „parancsnokok az első sorban” ostobaság bájában. ~ Nem érzem alkalmasnak az időt, hogy újdonsült kapitányommal ellenkezek, egy viszont biztos az „Öreg” H.G. máshogy intézte volna ezt az ügyet, szem előtt tartva a taktikai előny megőrzésének szempontjait és a vezérkar óvásának szabályait. A parancsot megbakni nem jó mert szaporodik, így a parancsot követően a pult alatt lévő zsákomból az oldalamra csatolom GW-03A plazma pisztolyt és zsebre vágom az UltraVision Optic-ot is megszokásból és „babonából” a Főnix szárny kitűzőmet a galléromra pattintom a rangjelzések mellé. A komphangár felé haladva zsákomat az egyik kadét markába nyomom. - Vigye a szállásomra fiam, Duncan Idaho hadnagy vagyok. RoseKirk: A hajó olyan gyorsan suhant és olyan kezelhető volt akár egy kezesbárány. Gyönyörűen siklottunk a szuptérben, maga volt egy álom. - Kész élvezet ez a hajó uram! - Pillantottam körübelül egy fél másodpercre át a vállam felett a székben ülő férfira, majd újfenn előre fordultam és arra gondoltam hogy biztosan aludnak a gyerekeim a kabinban.. de legalább a kutyus vigyáz rájuk. Szerettem volna velük tölteni egy kis időt, de más dolgom is volt és én vállaltam a fellősséget irántuk és a csillagflotta iránt is. Akkor azonban arra lettem figyelmes hogy közeledünk a Watran rendszer felé. Még jó hogy épp oda pillantottam. A hajó így kilépett a szuptérből és hamarosan lassítottam is. Nem igazán tudtam elképzelni hogy mi az amit a képernyőn láttam de különös volt, és nagy.. nagyon nagy. - Még soha nem láttam ehhez foghatót. - Mondtam halkan a csendben, majd a kapitányra néztem aki parancsba adta hogy én is menyek a csapattal akik majd átsugároznak a hajóra. Rico gyors jelentése után azonban kezdtem tartani az egésztől. - Igenis uram. - Mondtam ki azonban a szavakat, majd követtem a férfit s a többieket a lift felé. Lauren: Folytatás: Bounty Hunter - 2-es zsilip Lauren(ST): A terv Bevezetés: ...Fél évvel később Fél év telt el azóta, hogy a Lodestar először kihajózott a szárazdockból, s elindult útjára a végtelenbe... Ez az út, azonban nem sikerült túl hosszúra először, mert a legénység rögtön egy feladatott kapott, hogy fogjanak el egy bűnözőt a Vulcan-on. Ezen a küldetésen a felderítőcsapat egésze megsérült, s Seamus Haliburton Parancsnok súlyos sérülési miatt, épp hogy túlélte a kalandot. Nem sokkal az eset után, a Lodestar-t a Watran rendszerbe riasztották, ahol egy idegen hajó leledzett. Mint utólag kiderült, a hajó a jövőből érkezett... Egy olyan jövőből, amit senki sem akar megérni. A jövőben létezett egy fél magán kézben lévő, katonai vállalat, az A.I.D.A. (Artemis Interplanetary Defence Agency) ami a folytonos fenyegetést próbálta kézben tartani kisebb-nagyobb sikerrel, ám végül a titokzatos ellenség egy végzetes balesete az Ő malmukra hajtotta a vizet aminek a számunkra már nem ismert következményei lehettek, de ami biztos, hogy nem a Federáció volt aki jól jött ki a felmerült helyzetből. Az A.I.D.A. a mi időnkben még csak egy terv volt, egy koncepció arra, hogy miként védjük meg világunkat az esetleges, eddig ismeretlen fenyegetésektől, ám amint a jövőből érkező hírek elterjedtek, a terv kidolgozása felgyorsult, a alig pár hónapon belül megalapult, Europa Moon székhellyel, a Jupiter rendszerben. Egyenlőre a felszerelésük nagy része, a Flottától van, de már javában építik és fejlesztik a saját megoldásaikat. Ami a talált hajót illeti, tekintve hogy az egyetlen esélyünk a felmerülő helyzet kezelésére, így újjáépítették amennyire tudták. Nem tudtak mindent felújítani, mert a technika ami benne van az még ismeretlen tudáson alapul, de mondván: "Jelenleg elég ami van. Így is sokat tudtunk meg, s már könnyebb lesz a fejlesztés." nem is nagyon foglalkoztak vele, hanem inkább a már megismert dolgokat kezdték tovább gondolni, tovább fejleszteni. Mivel az AIDA-nak szüksége volt tisztekre az új hajóra, így sok helyről hívtak tiszteket, köztük Seamus Haliburton-t is, aki az A.S.F. Bounty Hunter néven megmaradt AIDA hajón fog, mint Első-tiszt szolgálni a továbbiakban. Mivel azonban a Lodestar első-tiszti posztja megüresedett, így az egyik rangidős tiszt, Lauren Cross vette át a helyét a Kapitány mellett, s Parancsnoki rangra léptették elő... Dátum: 2384 Június 18. Helyszín: Kassae Sector A Lodestar legénysége épp egy fontos Federációs konvoj sikeres kísérete után megérdemelt pihenéséről tért vissza, mikor egy hívást kaptak, hogy a Kassae rendszerben, Klingonok támadják és fosztják ki a szállító hajókat. Általános dolognak számított a határ relatív közelsége miatt, hogy egy-egy hajót kirabolnak, ám az utóbbi időben egy szállítmány se érkezett meg. Már pár hajót kiküldtek, de a jelentések szerint, a Klingonok 4-5 hajóval is érkeznek alkalmanként. A csillagflotta értetlenkedve áll az előtt, mi okból támadnának meg szinte védtelen, bármit alig tartalmazó konténerhajókat 4-5 ragadozó madárral. Ahogy a hívás befutott, szinte azonnal visszahívtak mindenkit aki még el-távon volt, s a Lodestar elindult. A főtisztek sorra érkeztek a hídra Porter kapitánnyal az élen, majd Rose, Riddick, és végül Lauren is befutott. Ugyan sokszor voltak már hasonló küldetésen, de még is izgatottak voltak, hogy új kalandokat élhetnek át... Mindenki elfoglalta a helyét, aktiválta a pultját, majd mikor az összes állomás készen volt, a Kapitány kiadta a parancsot az indulásra.... John->Rose->Riddick->Lauren->Mesélő John: ~ Már fél éve hogy a Lodestar megtette első útját, az idő repül mintha térhajtóműve lenne... -futott át az agyamon visszatérve a néhány napos el távról amit egy sikeres küldetés után kaptunk jól megérdemelten. Nem voltunk a hajóval éppen Földközelben de a Lodestar kapitányi yachtját felavatva mégiscsak megjártam az utat viszonylag gyorsan. Hiányzott már szülőbolygóm hiszen a flotta mellett ritkán vagyok itthon. Los Angelesi lakásimban töltöttem az időt. Los Angeles partjainak hullámait lovagoltam meg szörfdeszkámmal és a város legjobb éjszakai szórakozóhelyeire néztem be ahol összefutottam néhány régi ismerőssel. Na de benéztem testvéremhez is akinek a 6 éves kisfia mindig faggatja John nagybácsit legújabb kalandjairól. Habár saját gyerekem nincsen de szeretek neki mesélni, és persze hogy csillagflotta kapitány akar lenni. Épphogy visszatértem a hajóra szinte azonnal jött az új üzenet a flottától... Miszerint a Klingonok ismét a teherhajóink körül garázdálkodnak és nekünk kell eltessékelni őket onnan. Kezdett idegesítő lenni a dolog, elég gyáva viselkedés ez a klingonoktól, szemtől szembe nem mernek velünk szállni csak a védtelen teherhajókat támadják meg. Én érkeztem a főtisztek közül elsőként a hídra (már megint) majd megvárva hogy mindenki elfoglalja a helyét kiadtam a parancsokat. - Rendben, ha készen állunk induljunk teljes meghajtással a megadott koordinátákra. Zavarjuk szét a harcos kismadarakat mielőtt teljesen megdézsmálják a teherhajók rakományát! -szólt a parancsom, és vártam az indulásra. RoseKirk: Rövidre sikerült nyaralásomat egy adás zavarta meg. Olyan hajnal hét óra lehetett. Az előző napi ovis party elég jól sikerült a gyerekemnek, ám én és még pár anyuka igencsak becsápoltunk (nem is csoda hisz a Rizán voltunk) és hát.. nem sokat aludtam e miatt az éjjel. Felültem, hátra simítottam az elfeküdt szőke hajkoronámat, majd az éjjeli szekrényre helyezett kommjelvényemre ütöttem. - Igen? .. Mi van? - Hátra dőltem, és csak akkor hallottam meg informátorom hangját hogy lőttek a szünetemnek. - Francba. - Motyogtam a szünet után, majd lehajítottam a paplanba a komm-jelvényt. Nem sokkal ez után már talpon voltam, és felsugároztam a Lodestarra a gyerekekkel. Egyikük sem örült annak hogy az idilli helyről ilyen gyorsan a hajóra kellettek vissza menniük, de nem tagadhattam meg a parancsot és tudtam hogy szükségük lesz rám. Így második ként közvetlen a kapitány után estem be az ajtón. És tájékozódott voltam, mindenről tudtam még a folyosón idefele elolvastam mindent. - Üdv uram. - Köszöntöttem a férfit, majd megálltam valahol hátul és csak hallgattam őt. Kis idő múlva aztán az új tisztekre néztem, majd vissza a kapitányra és egyetlen bólintással a posztom felé indultam. - Igenis uram! Riddick: Az el távom nagy részét azzal töltöttem hogy gyorsan átnéztem a flotta szabályzatát mivel mikor a hajóra kerültem nem tudtam túl sokat ezért is adódott párszor probléma a küldetések során. A hátralévő időt töltöttem egy kis bérlakásban valamilyen tengerpart mellett és elmélkedtem a küldetéseken elkövetett hirtelen felindulásaimon. A pár nap gyorsan elszállt és kaptam egy hívást hogy induljak a Lodestar felé fel keltem az ágyamból meg köszöntem a bér házat és a legközelebbi közlekedési módszerrel a parancsnokságra majd a hajóra vettem az irányt kis idő elteltével úgy 30 perc lehetett fenn is voltam a hajón berobbantam a kabinomba egyen uniformis fel asztalon a rövid leírás a küldetésről. Turbóliftbe bementem és fel a hídra "Nagyszerű ismét utolsó ként érkezek". A kapitány gyorsan közölte a fejleményeket oda léptem a helyemre és vártam a parancsokat. Lauren: Hajj.. egy újabb rohanós nap. Már megint küldetésre hívnak minket, amit amúgy nem bánnék ha nem a nyaralásom szakítanák vele félbe... Épp otthon voltam. Évek óta most először, s épp hogy találkoztam apámmal, már jöhettem is haza... Hogy menjenek a kvancba.. Na mindegy, ha kötelesség van, akkor az van. Még szerencse, hogy elhoztak, így gyorsan visszaértem a Lodestar-ra. Az első utam nyilvánvalóan a kabinomba vezetett, ahol leraktam cuccaim, majd ettem, s elindultam a Hídra. Kissé késésben voltam, így egyenruha nélkül, egy rövid farmerben, s fehér pólóban érkeztem a hídra. Azért a kommjelvényem felvettem, s rangjelzésem a pólóm nyakára csippentettem. Épp, hogy odaértem, mielőtt a Kapitány észrevette volna, s kifújva magam, késésem nem megtörténtét tettetve mentem oda a parancsnoki székhez, ahol leültem, s kissé zavartan néztem körbe, ugyanis én voltam az egyetlen aki egyenruha nélkül volt. Szokásom volt, hogy ha éjszakain voltam, akkor nem bíbelődtem az uniformissal, de most kellett volna... -Remélem, nem megint csak felfújták az ügyet.... -súgtam oda Porter kapitánynak, mivel mostanság igen sok volt a téves riasztás... Amint mindenki elhelyezkedett, el is indulhattunk végre a parancs szerint kidokkolván... Lauren(ST): Kicsit furcsán néztek Lauren-re a tisztek a hídon az egyenruha hiány miatt, de különösebben nem foglalkoztak vele. Mindenki inkább a saját dolgával volt elfoglalva, hogy a hajó elindulhasson a következő feladatára. Mivel Riddick nem kapott külön parancsot, így elkezdte a rendszerek ellenőrzését. Minden rendszer üzemkész volt. Menet közben az utolsó késő is betoppan, Rico hadnagy személyében. Gyorsan szolgálatra jelentkezett, majd az állomásához ment, s a taktikai rendszereket készítette fel. Úgy mint a tudományos rendszerek, ezek is működőképesek voltak. Miután minden és mindenki kész volt, Rose el is indította a bárkát, s a következő pillanatban már a teret szelték mint kés a vajat. Fél óra volt a megadott koordinátákig, amit legfőképp pihenéssel töltöttek a tisztek, de a háttérben páran a küldetésről beszéltek... Két fiatal tiszt volt az a híd hátsó részében. Kissé aggódtak, mert sokfélét hallottak ezekről az esetekről... John->Riddick->Lauren->Rose->Rico->Mesélő John: Miután a tisztek összekészülődtek a hajóval neki is vágtunk a fél órás útnak a célig.. Nem igazán figyeltem mi történt az út alatt a hajón, nem volt időm kialudni magamat a szolgálatba visszatérés előtt így itt volt a remek alkalom hogy a kapitányi szék karfájára könyökölve "pihentessem a szemeimet" amíg meg nem érkezünk. Lehet picit fura volt a tiszteknek hogy ennyire nyugodt vagyok hogy még bealudni is tudok a hídon egy lehetséges csatahelyzet előtt, de nem zavartattam magamat. Riddick: Beléptem a hídra és mentem a pultomhoz és vártam a parancsokat de mivel nem kaptam kis idő múlva elkezdtem egy rendszer diagnosztikát. Miközben én szorgoskodtam belibbent valaki a hídra nem láttam ki az de mikor felnéztem láttam hogy csak Lauren parancsnok az. Amint végeztem az ellenőrzéssel örömmel vittem a kapitánynak és nyomtam a kezébe jelentésem. Lauren: A székből láttam, hogy páran furcsállkodnak rajtam, de hát ez van... ha nem tetszik, essen ki a szemük... Legalább szóvá nem tették. Lehet, az se zavarná Őket, ha egyáltalán nem hordanék egyenruhát? Bár, lehet nem a legpraktikusabb viselet lenne a farmer szolgálat közben, de ha már én vagyok az első tiszt, ki is próbálhatnám... Vajon mennyit bír a Captain?? Azért, a fúrián is elég meredt szemekkel nézett rám. Mint aki még nem látott fehér embert... Na jó, ez röhejes... nem is vagyok ember... Átnéztem pár adatot, majd a hajó el is indult. Kissé lomhán indult neki, de ez gyorsan megváltozott, amint térbe lépett. Onnantól kezdve, mint valami álom, olyan nyugodtan és simán siklott a kicsike. Ennél csak a Scitera hajók kényelmesebbek, bár azok néhol eltúlzottak... A fúrián rövidesen a kapitányhoz támolygott egy jelentéssel, de Porter kapitány ekkorra már bealudt.... Előre hajoltam, s fúrcsállkodó arckifejezéssel néztem rá, majd fejemet megrázva visszadőltem, s inkább átvettem én a jelentést, mert a Hadnagy ott próbálta a kapitány kezébe nyomogatni azt, mivel valahogy nem vette észre, hogy az alszik... Elkezdtem átolvasni, de nem értem a végére pár tiszt zavaró sugdolózása miatt. A híd hátulsó részében csevegtek. Először megpróbáltam nem figyelni rájuk, de amint egyre zavaróbb lett a hulla csendet megzavaró madárciripelés, felálltam, hátrafordultam. -Maguknak nincs dolguk? -szóltam rájuk viszonylag halkan, nehogy felébredjen a mellettem szendergő lény. A fiatal tisztek szinte azonnal abbahagyták, majd kimentek a hídról. Úgy tűnik, tényleg nem volt dolguk, legalábbis nem a hídon... Visszaültem a székembe, majd a karfára könyökölve a kijelzőt bámultam magam előtt, s elmerengtem pár dolgon... RoseKirk: Hát mit ne mondjak a parancs egyszerű volt. - Máris uram. - Mondtam még hozzá a biccentésemhez, egyfajta nyugtázással hogy máris indulunk. A hajó hamarosan elindult hála értő kezeimnek. A parancs egy volt és a végrehajtás is. Habár sokat gondoltam a gyerekeimre és a kutyámra (legszívesebben velük töltöttem volna minden pillanatot) a pillanatok gyorsan mentek. Egy régi dalt dúdoltam félhangosan, fittyet se hányva arra hogy ki mit szól körülöttem. Egy pár tisztet azért hallottam hogy marhaságokat beszélnek hátul, d e ez van: mindig vannak ilyen bohócok... mivel rájuk is szóltak tovább énekelgettem mert hamarosan odaérünk majd: tudtam. Rico: Utolsóként érkeztem a hídra már megint, gyorsan a taktikai pulthoz siettem és lefutattam néhány szokásos diagnosztikát szerencsémre minden rendben volt. -Kapitány fegyverzet működik , pajzs is rendben működik. A jelentés utám két fiatal tiszt aggályaira lettem figyelmes, gondolkoztam rajta hogy megnyugtatom őket de ez inkább az elsőtiszt dolga nem az enyém. Lauren(ST): Az út, ahogy mondták, fél óra volt. Se több, se kevesebb, de mégis hosszúnak tűnt. Kissé unalmas is lehetett... A vakáció után, újból a hídon nem épp a legjobb időtöltés, de munka volt... A hajó egyre közeledett a cél felé, s Lauren oldalba bökte Porter kapitányt, amire az mindjárt fel is ébredt. Valahogy így kellett volna a híd többi tisztjével is tenni. Rose navigációs pultján, egy visszaszámláló lassan elért a nullához, s abban a pillanatban, mikor véget ért, a hajó kilépett a szubtérből, pont a Kassae rendszer ötödik bolygójánál, a Kassae 5-nél... Riddick mihelyst megérkeztek, azonnal tudta, hogy át configurálnia kell a kommunikációs rendszereket, a metreon izotópok jelenléte miatt. A hely csendes volt... Túl csendes. Egy hajó sem volt a láthatáron, ami kissé furcsa volt... Itt a transzport hajóknak csak úgy rajzaniuk kéne, főleg mert a pletykák szerint, valamit építenek odalent. Ezt látva, Rico mielőtt a kapitány kimondhatta volna, elindított egy Scan-t.. Eltartott pár percig mire az eredmények megjöttek... John->Lauren->Rose->Riddick->Rico->Mesélő John: Épp aludtam a székemben könyökölve mire Cross parancsnok oldalba bökött, kinyitottam szemeimet de már csukódott is volna vissza hogy tovább aludjak de a parancsnok még egyszer oldalba bökött erősebben. - Öhm igen izé csak pihentettem a szemeimet... -mondtam miközben hirtelen kihúztam magamat a székben majd újra hátra dőltem benne immár éberen. A hajó kilépett a térből a megadott célnál. A környék csöndes volt, túlzottan is a teher hajók pedig sehol. - Csapda szagot érzek, valami itt nem stimmel. -mondtam félhangosan hogy a hátul dolgozó fiatal tisztek ne hallják. - Mr Rico egy szkenn... -kezdtem bele de már hallottam a jellegzetes szkennelés hangot a computertől így félbe szakítottam a mondatot. - Rendben látom már olvas a gondolataimban hadnagy. -szóltam és vártam a szkennelés eredményeire. Mivel nincs mesélső hogy haladjunk kapitányként felülbírálom sorrendet, engedélykód: John alfa káttű Riddick>Rico>Rose vagy Lauren (aki előbb téved ide) Riddick: Amint megérkeztünk a rendszerbe elkezdtem át configurálni a komrendszert hogy tudjunk kommunikálni a metreon izotópok jelenléte miatt. Néhány percig eltartott a folyamat míg a komrendszer szűrőjét át állítottam hogy ki küszöbölje a metreon izotópok jelenlétét amint készen voltam oda szóltam a kapitánynak. -Kapitány a kommunikációs rendszer készen áll. Bár nem látnám hogy bármivel is beszélgethetnénk jegyeztem meg utólag Rico: Nem teljesen értem miért ilyen jelentéktelen a forgalom , máskor rengeteg főleg szállító hajó jár erre de most semmi. Aztán láttam a kapitány hogy többet szeretne tudni a térségről és elindítottam egy scant, A kapitány éppen szólt volna amikor közöltem vele hogy most futattom a scant. Lauren: Kezdett elérkezni az idő, az utunk végére éréséhez. Unalmas volt, ahogy láttam a tiszteken, nem mintha én túlzottan élveztem volna a munkát... Valahogy szívesebben lettem volna otthon, vagy mondjuk egy medence mellett... De örültem annak is, hogy legalább ennyi időre elszabadulhattam, noha szinte semmire sem volt időm. A szék karfáján könyökölve támasztottam a fejem, s szétuntam magam... Rá-rápillantottam a kis navigációs kijelzőre amit a karfán lévő kijelzőre hívtam, s mikor az elérkezett majdnem nullához, oldalba böktem a kapitányt... Nem használt, úgyhogy még egyszer kapott egyet, amire már felébredt, majd bizonygatta, hogy ébren van s volt.. -Ahha.. Persze... -mondtam halkan vigyorogva, majd nem sokára kiléptünk normál térbe... Megérkeztünk. Látszólag mindenki tudta mit kell tenni, hisz nem volt már kezdő a csapat. A háttérben Riddick hadnagy már a kommunikációt hangolta, de azt nem igazán tudta miért. -Jobb ha van, Hadnagy! -mondtam neki, noha nem nekem szólt a megjegyzése, de a Kapitány még álmos volt, így gyorsabban reagáltam. Ez alatt Rico hadnagy már a scan-t futtatta. Úgy tűnt simán mennek a dolgok, ámbár furcsálltam, hogy senki sincs itt... Hallottam róla, hogy valamit építenek a bolygó felszínén, így kicsit nagyobb forgalomra számítottam. Bár az is lehet, hogy a klingon támadások miatt szüntették be időközben a transzportokat... Ennek ellenére, nyugtalanító volt... Főleg a fene nagy tudatlanság... Azt se tudjuk mit építenek és akkor őrködjünk.... -Akkor nem csak nekem furcsa ami itt folyik... -válaszoltam a kapitány kijelentésére kicsit megkésve.... RoseKirk: Már szinte mindenféle süteményreceptre gondoltam mikor hirtelenségből kiléptünk a szuptérből, vagyis kiléptettem a hajót mert megérkeztünk. Óavtosan közelebb navigáltam magunkat a kijelölt koordinátákhoz majd hátra dőltem. - itt vagyunk. - Jelentettem a gyengébbek kedvéért. Bár a helyzet világos volt. Egy egész pofás kis rendszernél voltunk, semmi komolyabbra nem voltam figyelmes- látszólag minden oké volt. Az is igaz hogy mások másra számítottak köztük én is. Előre dőltem és csendben bámultam a csillagokat miközben a háttérben a többiek jelentettek, és megpróbálták szkennelni a térséget: tudtam hogy valaminek előbb vagy utóbb történnie kell. Lauren(ST): A Scan szerint nem volt a térségben egy hajó sem. Az egyetlen furcsa dolog, csak egy téranomália volt, ám ez nem furcsa errefelé. Pillanatok múlva egy konvoj érkezett a rendszerbe. Éppen ideje volt már, hogy valami történjen is. Viszonylag messze, közel 1 millió kilométerre léptek ki a térből, bár ez lehet csak elővigyázatosság miatt volt, nehogy némelyik szállító a bolygóba vonzása miatt elszabaduljon. Lassan a bolygó felé fordultak és elindultak felé. Amint a konvoj irányba fordult, a téranomália megmozdult... Furcsa volt, viszont a következő pillanatban 3 Klingon Bird of Prey lépett ki álcából, ők voltak a téranomália. A lodestar-on rögtön vörösriadó lépett érvénybe, s elfogó pályára álltak. Közben mindenki felkészítette a részlegét a harcra. John->Riddick->Rico->Lauren->Rose->Mesélő John: A szkenn eredményei egész megnyugtatóak voltak, csak valami tér anomália ami errefelé hétköznapi. A konvoj is megérkezett a rendszerbe. Kezdett úgy tűnni minden rendben. - Eddig úgy tűnik csak mi képzelünk már bele minden rosszat a dolgokba. -mondtam nyugodt hangnemben. De nem sokkal később az anomáliából 3 Klingon hajó lett. - Fenébe, vörös riadó, teljes harc készültség! -adtam ki a parancsot - Álljunk elfogó pályára! -mondtam a kormányosnak majd a tudományos főtiszt felé fordultam. - Hadnagy nyisson egy csatornát a klingonok felé! -szóltam Riddick hadnagynak Miután a csatorna nyitva volt elkezdtem a szokásos mondókát: - Itt a USS Lodestar Föderációs csillaghajó kapitánya a Klingon hajóknak. Deaktiválják fegyverzetüket ezt követően kikísérjük önöket a Föderációs űrből, ellenben kénytelenek leszünk tüzet nyitni! -mondtam magabiztosan Végezetül jeleztem a hadnagynak hogy lezárhatja a hívást. Riddick: A rendszer még mindig üres és nyugottnak tűnt csak egy anomália volt látható a képernyőn. Kis idő múlva néhány szállító hajó lépett ki normál térbe. Néhány perc múlva fel gyorsultak az események 3 klingon hajó lett az anomáliából A kapitánytól kaptam is a parancsot hogy csatornát nyissak a klingonok felé -A csatorna nyitva uram - fordultam a kapitány felé Kapitány elmondta közlendőjét és tűkön ülve vártuk hogy érkezik e válasz. Nem találkoztam még Klingonokkal de olvastam róluk hogy általába szó nélkül támadnak mindenre ami mozog. Így hát talán fölöslegesen is várhattuk a választ. Érezhetően feszült volt a légkör bár Lauren parancsnokon nem éreztem hogy az lenne és én sem voltam az a túl feszült. Rico: A Scan normál eredményt mutatott csupán egy téranomáliát vettem észre de ez nem szokatlan erre felé. pár perc múlva egy knvoj lépett ki szubtérből. -A konvoly megérkezett kapitány és 3 klingon b'rel osztályú ragadzoómadár lépett ki a szubértől, Vörös Riadó - Klingonok fegyvert élesítenek , harcra készülnek uram! A kapitány távozásra szólította fel a klingonokat majd záratta a csatornát. Lauren: Semmi... Semmi sem volt a térségben az amúgy is ide tartozó dolgokon kívül.. Semmi... Semmi sem utalt, bármire amit nekünk mondtak. A Scan szerint csak anomáliák voltak. Érdekes, de nem szokatlan, elég gazdag ez a hely az ilyen jószágokban, noha azért kicsit gyanús volt. Ahogy elnéztem ez viszont csak nekem szúrta a szemem, hogy az álcázó is pont ilyen anomáliát gerjeszt. Hirtelen megérkezett a kissé késében lévő konvoj is, s minő meglepetés, a megérzésem beigazolódott.... Kár, hogy nem volt időm már szólni, de tenni se tudtunk volna semmit ellenük ilyen távolról. A kapitány azonnal vörösbe vonta a hajót, nekem pedig ennek a kivitelezése volt a feladatom. -Vörös riadó! -ismételtem meg a parancsot, s a hajót készenlétbe állítottam. A következő kapitányi akció, a szokásos figyelmeztető hívás volt. Nem mondom, nem sokat tökölt Porter kapitány, s már zárta is be a vonalat... Nem igazán reménykedtem a válaszban, így pötyögtem egy keveset a kis karfa konzolomon, hogy minél jobban készen álljunk a harcra, s közben észrevettem, hogy Riddick hadnagy már megint felém kajtat az érzékeivel... -Ejj, de leütöm ez a fúriánt mindjárt... -gondoltam magamban, de inkább a hajóval törődtem... RoseKirk: A képernyőt figyeltem percekig, és azt hittem bealszom. Komolyan nem történt semmi... majdnem rátámaszkodtam a panelemre is amikor halvány, de csak nagyon minimálisan észrevehetően egy villanás látszódott; és ebből már tudtam hogy valami vagy valamik kiléptek a térből. Egy villanás volt, de egy gyakorlott kormányosi szem ami már vagy párszázszor látott ilyet tudta hogy mire véljen egy e féle villanást. - Uram.. - Szólaltam fel szinte egy időben valaki mással, majd hagytam hogy más jelentsen helyettem, mert ugyan meg nem tudtam volna mondani hogy mi de valami biztos hogy kilépett a térből. Mint utólag megtudtam a konvoj volt az. Hátra dőltem kényelmesen. "Minden megy a maga útján. " - Gondoltam magamban. Fütyürészni lett volna kedvem de ekkor megmozdult az anomália - ami igazából ellenséges klingon hajókat rejtett. - Elfogó pálya, igen uram. - Hadartam el, és máris kanyarodtunk. Ideges voltam, de ezt nem mutattam ki, biztonságosan akartam vezetni a hajót nem ilyeneken gondolkodni feleslegesen. Lauren(ST): A Lodestar lassú első léptekkel indult neki a gyorsulás folyamatának. Érezni lehetett szinte a stabilizátorok hatása ellenére az tolóerőt, amit a hajtóművek keltettek, s amivel eme hatalmas lény előre mozgásba kezdett. Pillanatok alatt irányba állt a hajó, s egyre csak közeledett a Klingonok felé. A Klngonok, szokásukhoz híven, nem törődtek a figyelmeztető hívással, hanem azonnal a hajónak rontottak. Kezdetnek 1-1 torpedót lőtt mind három ragadozó madár a Lodestar-ra, aminek a pajzsa kissé meggyengült, de jól állta a strapát. Nem is kellett ennél több, elhangzott a Kapitánytól a tűzparancs minden fegyverrel. A híd vörösbe borult a kijelzőt elborító fegyverfényektől ahogy torpedók és phaserek tüze záporozott a klingonokra. Az egyik hajó túl közel jött, s az összes torpedó belé csapódott, amire az felrobbant, izzó törmelékzáport zúdítva a Lodestar-ra. Épp hogy csak sikerült Kirk hadnagynak kikerülni egy nagyobb darabot, mielőtt az felnyársalta volna a Sovereign osztályú hajót. Porter kapitány, Riddick hadnaggyal megpróbált egy újabb üzenetet küldeni a klingonoknak, s közben a hajó megrázkódott. Egy újabb torpedó találta el a hajót, s a disztruptorok tűzerejével együtt ez utóbbi támadás levágta az elülső pajzsot, ám már elég közel voltak hozzájuk, hogy ne kelljen szembe menni, így nekikezdhettek a harci manővereknek. Még ekkor sem érkezett semmi válasz a klingonoktól, de több áldozatot sem akartak, így a kapitány parancsot adott a hajók lebénítására, megsemmisítésük helyett. John->Riddick->Rico->Rose->Lauren->Mesélő John: Hamar oda értünk a klingon hajókhoz amik se szó se beszéd tüzet nyitottak ránk, habár ostoba módon rögtön torpedókkal kezdtek amik meg se kottyantak a sovereign osztály erőss pajzsának. - Nyissunk tüzet minden phaserágyúval és photon vetővel! A quantum vetőt tartogassuk a vezér hajónak. Amint tiszta a cél kilőheti a teljes sorozatot! -adtam ki a parancsot Rico hadnagynak Nem sokkal később a torpedó sorozat telibe kapott egy túl közel merészkedő ragadozó madarat mire az felrobbant és a törmelék java pont belénk csapódott volna de szerencsére Kirk hadnagy éberségénk köszönhetően pont elsuhant a Lodestar mellett a törmelékhalom. - Na jó elég ebből, nyjsson ismét egy csatornát a klingonok felé! -szóltam Riddick hadnagynak megelégelve a helyzetet. Amint a hadnagy jelezte hogy a csatorna nyitva el is kezdtem mondókámat. - Klingon hajók itt úja a föderációs hajó kapitánya. Szüntessék be a tüzet, nincs esélyük. A kikísérő ajánlatom még él maguk irányába de roncsokat nem fogok visszavontatni a klingon űrig. Adás vége. -fejeztem be végül. Ekkor egy ügyesebb manőverrel a klingon hajók szétlőtték az elülső pajzsunkat. A figyelmesztetésre azonnal adtam ki az új parancsokat. - Kitérő manőver forduljunk el tőlük, legyenek a hajó jobb oldalán! Állítsák helyre az elülső pajzsot! Mérlegelve a helyzetet a hajók megbénítása mellet döntöttem. - Cél a hajók energiaelosztója, bénítsuk meg őket! Zárjuk le gyorsan kevés vérontással. Riddick: A klingon hajót azonnal támadásba lendültek mi pedig vissza vágtunk rendesen de a kapitány szólt hogy megelégelte a fölös csatározást és kérne egy csatornát feléjük. A parancs ki lett adva én egy biccentéssel jeleztem hogy mondhatja amit akar. Köntörfalazásnak nem volt helye mert szó szerint közölte velük hogy adják meg magukat mert nem akar vérontást fölöslegesen. -Uram...- kezdtem volna mondani mire a parancsnok helyettes le intett biztos azért mert gondolta mit akarok mondani. Fél percen belül újból tüzet nyitottak ránk a kapitány kiadta a bénításra a tűz parancsot.