Kilátó szint

AdamCross

Date: Péntek, 2013-09-13, 8:32 PM | Message # 1

Messages: 31

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Előzmények

Lauren

Date: Vasárnap, 2013-09-15, 6:13 PM | Message # 2

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Lauren(ST):

Alan szép nyugodtan, s csendre vágyva belépett a kissé sötét helyiségbe. Szerencsétlenségére, épp most lépett a hajó a küldetése miatt álcába, így az ablakkal ellátott helyiségek sötétbe borultak és egy csak egy világos kék világítás volt jelen. Ez jóval világosabb volt mint a vészfény, ám még így is elég sötét volt, hogy Alan ne vegye észre, nincs egyedül a teremben. Odalépett az ablakhoz ahol volt pár szék amire ha az ember szeretne, leülhet, ám a látvány néha ledöbbentette az ide látogatókat, ami miatt azok csak lefagytak.

Miközben Alan az ablakban megfigyelhető, gigászi sziklagolyót figyelte, a Cardassia Prime-ot, a sötétből egy középmagas, ennek ellenére viszonylag nagydarab ember lépett elő, s a frászt hozva rá, Alan mellé állt, majd megjegyezte milyen szép a kilátás.

Alan->Frankie->Lauren

Alan Cromwell:

" Végre!" - Gondoltam magamban amikor megtaláltam a kilátót térkép nélkül. - " Ügyes vagy Alan, gratulálok hogy volt annyi eszed megtalálni a kilátó termet, azt a helyiséget ami mellett egyépként minden nap elmész, gratulálok.." - Beléptem és végre elégedetten néztem körbe azt hogy vak sötét van.
Gondoltam jó, az űr sötét, hideg de legalább rohadt szép- hát téves volt. Mert nem lehetett látni nagyon semmit csak nagy kékséget- álcában voltunk.
- Ph'! - Sóhajtottam csalódottan. Ez ma nem az én napom... ráadásul emberkék is vannak! Atya ég.. hogy utálom őket, ilyenkor sem tudnak máshol lenni neeem, nekik egy sötét szobára nagyobb szükségük volt ahol nézhetik a semmit!
De vajon mit nézhetnek ezek annyira.. a semmit? Egyszerű alap pszichológia: a tömeg nem a semmit szokta ugye egyszerre, tátott szájjal nézni.
Úgyhogy fogtam, és én is odaléptem... és amit láttam végre megmosolyogtatott.
Az üvegre tettem a kezem és haloványan elmosolyodtam.
- De szép vagy... - Motyogtam magamnak.. és más is motyogta de nem magának.. csakúgy valaki kilépett a sötétből én pedig szó szerint az ablakhoz futottam ijedtemben.
- jah.. nagyon.. csak egy sziklatömb semmi több! - Mondtam csalódott hanggal.
"Ki ez a fószer szent ég? " - Gondoltam magamban. - " Csak úgy megijeszt mert ilyen napja van....." - gyorsan le is ültem így....

Frankie:

A kabinomból kilépve elindultam felfedezni a hajó minden zeg-zugát persze nem teljesen tudtam körbe járni mivel egy hatalmas kilátó terembe értem pár száz méter unalmas egyhangú kabin mellett. Láttam hogy vannak székek is kiválasztottam egy távolra esőt és le ültem elmélkedni.

Pár perc múlva jött valaki körbenézett majd megállt kicsit majd az ablakhoz lépett és ki nézett volna rajta ha kilehetett volna látni rajta rendesen.

Odaléptem hozzá majd megjegyeztem hogy de jó a kilátás.
A másik ember mintha valami szörnyet látott volna közelebb futott az ablakhoz és megjegyezte hogy jah.. nagyon de csak egy sziklatömb majd sóhajtott.

Leültem mellé majd bemutatkoztam.

-Üdv Frank Mactyson vagyok bizonyára eddig még nem találkoztunk mert most keltem csak ki a kabinomból- nyújtottam kezem az ismeretlen férfi felé majd mosolyogtam egyet.

Lauren

Date: Vasárnap, 2013-09-15, 6:19 PM | Message # 3

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Alan kissé idegenkedve néz a furcsa néz az ismeretlenre. Egy pár másodperc után be is ugrott neki, még indulás előtt olvasta valahogy, hogy új taktikai tisztet kapnak, ámbár akkor nem sokat foglalkozott vele.

Frankie furcsa mód barátságos volt, noha nem volt éppen kicsattanó formában, a korai indulás miatt.

Mivel a hajó álcában volt, így nem igazán volt az az érzékelő ami észlelte volna a kicsikét... Éppen ez okozta, hogy egy kisebb hajó, pár centire súrolva az ablakot, ment el a hajó mellett. Ez a szívbajt hozta szinte mindenkire a helyiségben, így Alan-re és Frankie-re is

Alan->Frankie->Lauren
.

AlanCromwell

Date: Hétfő, 2013-09-16, 10:18 PM | Message # 4

Spectre - Psychológus

Alan Cromwell

Messages: 45

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 2

Vágtam egy erőltetett műmosolyt Frank felé mert nem igazán voltam az a mosolygós típus, és megráztam gyorsan a kezét.
- Én meg Alan Cromwell. - Mutatkoztam be neki amolyan közömbösen. Persze idő közben kezdett derengeni hogy ki is ez a fószer, meg hogy honnan ismerhettem. Nah, nem olyan nagy ismeret volt ez csak egy kép meg egy bizonytalan szöveg amire nem is nagyon emlékeztem. Idegesített hogy hogyan lehetettem ekkora hülye hogy nem emlékeztem rá, de még mindig próbáltam a közömbös arcomat vágni, majd hallgatni a gyors bemutatkozást.
- Tudja érdekes mert én inkább maradtam volna egyedül a kabinomba, de mivel folyton zargattak a pácienseim ezért nem tudtam nyugodtan magamba lenni és ki kellett jönnöm ide. - Közöltem vele nyersen. - Jahm igen, egyépként pszichológus vagyok, és majd magának is meg kell jelennie a kötelező vizsgálaton, de nyugodjon meg ez nem az.. ez csak egy nyugodt teázgatás akart lenni. - Vallottam be, aztán még az asztalra tett narancslémhez nyúltam és belekortyoltam egyet.
Apám jutott eszembe hogy már réges rég lebunkózott volna, de abban a helyzetben nem nagyon izgatott. Viszonylag kezdtek lecsendesedni a kedélyek, nyugodtabbak lenni ami általánosan tudtam hogy jót fog tenni a közhangulatnak, de számomra csak annyit jelentett hogy az irritáló hangjuk kezdett halkabb lenni végre. Hátra dőltem, és ránéztem a férfire akinek arcáról kivételesen nem jutott eszembe semmi....
- Szóval... KHM.. maga.. vagyis ön csak most vette fel a szolgálatot? ... Jó buli lesz.. lesz minden gondolom mint a .. Hűű! - A tekintetem épp az ablak felé terelődött mikor egy hajó közeledett felénk és majdhogynem felnyársalódott a Bounty Hunteren.
- Látja! Már kezdődik! - Megcsóváltam a fejemet.

Keep me away from the sickbay!
I'm a psychologist trust me.

Frankie

Date: Szombat, 2013-09-21, 3:52 PM | Message # 5

Retired

Frank Mactyson

Messages: 8

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A kicsit "rémült" beszélgető partnerem is bemutatkozott a maga kicsit humoros formájában láttam rajta hogy erősen gondolkodik majd alábbhagyott a furcsa fintorokkal majd fojtatta a mondókáját.

Kiderült róla hogy doktor és nem is az a megvizsgálom és mehet is a dolgára típus hanem az agyturkász pszichológus.

Szuper... Jegyzem meg magamnak egy fickó akinek nehezen mutathatok fapofákat inkább leszek vele ő
szinte mint füllentsek nagyokat úgyis rá jönne.

Meg jegyezte hogy majd kéne egy társalgást tartani egy pohár tea mellett és még kérdésként hozzátette hogy még csak most kezdem el a szolgálatot és kezdte volna ecsetelni milyen kalandokba lehet részem mikor egy kisebb hajó majdnem nekünk ütközött.

-Hát ez közel volt-ugrottam volna fel de láttam hogy rám mereszti azt az agyturkász szemeit és inkább vágtam a rezzenéstelen arcom.
Majd ő is megjegyezte amit én is mondtam.

Lauren

Date: Szombat, 2013-09-21, 9:04 PM | Message # 6

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

A rögtönzött kaszkadőrmutatványt követve, vagy negyed órán át semmi sem történt... a két férfi túl kényelmesen ült ahhoz, hogy a közös beszédtéma hiánya ellenére felálljon és elmenjen onnan, így időnként valamit benyögve próbálták elütni az időt.

Alig, hogy a bolygó felett látszólag pályára álltak, valami megrázta a hajót, s mindegy, hogy ült-e vagy állt az illető, az a földön kötött ki... Senki sem tudta mi történik, csak annyi látszott, hogy az ablakon kinézve láthatóvá vált a hajó burkolata és a kék fények is vörössé váltak.. Az álca megszűnt, de senki sem tudott semmit...

Alan->Frankie->Mesélő

AlanCromwell

Date: Vasárnap, 2013-09-22, 10:52 PM | Message # 7

Spectre - Psychológus

Alan Cromwell

Messages: 45

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 2

Hát ez a Frank vagy kicsoda sem volt túl beszédes.
Felugrott hogy; "huh ez közel volt. Huh most ezen jól meglepődtem, mit ne mondjak!" - És ennyi. Aztán leült és ő is iszogatni kezdett mintha jól el lennénk de nekem nagyon nem jutott eszembe egy jó darabig semmi értelmes mert olyan fáradt voltam mint a barlangi medve télen. Beleittam a narancs italomba és néztem ki a fejemből.. meg ő is... kegyetlenül utálom pedig ha ez van, én nem tudom de lehet hogy bennem van a hiba.
- Szóval látom feszélyeztetve érzi magát mellettem.. ne aggódjon nem vagyok olyan hogy folyton az embereket méregetem pszichológus szemmel. - Mondtam azt ami nyilvánvaló volt magamnak hogy nem igaz.
Reflexesen azzal a szemmel néztem minden lényt, szinte nem is én lettem volna ha ez nem így van.
Vártam a választ de a beszélgetés úgy tűnt megint elakadt.
- Jé! Épp most álltunk bolygó köri pályátra nézze csak de érdekes!... Gondolom.. - Megittam a nari lém és komolyan kezdtem cikinek találni a dolgot. Most vagy én voltam a hülye vagy megállt az idő..
Ülünk, ő nem beszél, én nem beszélek most már legyen valami ami megtöri ezt a nagy jég fejet! És ebben a pillanatban történt is valami..
Akkorát rázkódtunk hogy leestem a fenébe a földre, még meg se tudtam ijedni olyan hirtelen zökkentettek ki a narancslém mellől.
- Így kívánjak magamba valamit! - Sóhajtottam fel, majd felálltam. Nem ütöttem meg semmimet sem. Átlépve Frank vagy ki felett gyorsan az ablakhoz álltam, és pár bámészkodó "turistát" félrelökve, néztem ki hogy mi a pokol volt ez, de odakinn csak az álca esett le.
Meg pár ember álla idebenn...

Keep me away from the sickbay!
I'm a psychologist trust me.

Lauren

Date: Kedd, 2013-10-08, 9:50 PM | Message # 8

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Frankie kiírva határozatlan időre

Noha a hajó egyben volt, mégis olyan hangja volt mint egy túl nagy nyomás alatt lévő tengeralattjárónak. A fém csak úgy recsegett, morgott. A hajó egy kicsit megdőlt, majd látszott a kilátóból, hogy az RCS fúvókák stabilizálták a monstrumot...

Egy ideig nyugalom volt, majd Alan csak annyit vett észre, hogy hirtelen mintha a gravitáció kisebb lenne, az ablakban pedig a bolygó az oldalára fordult, s közeledni kezdett a hajó felé.. Egy hatalmas lökés rázta meg a hajót, majd az egyre gyorsabban tűrte a sziklagömb közeledését...

Pár percig tarthatott ez az állapot, majd nagy nehezen a talaj ismét a fedélzettel vált párhuzamossá.

Ekkor már eltűnt az a kezdeti nyugalom, ami mindenkin úrrá lett az elején...
Sérültek feküdtek a földön. Egyik sem volt súlyos, inkább csak a hirtelen mozgásból következő esések miatti kar, láb törések.

Alan kezdte unni, hogy semmiről nem tud, így muszáj volt megtudnia mi is történik, már csak azt kellett eldöntenie, hol is kezdje.. A hídon, a gépházban vagy akárhol, ahol megtudhat valamit, mert ez így nem normális.. Főleg, hogy a komm rendszer becsődölni látszott...

Alan->Mesélő

AlanCromwell

Date: Szerda, 2013-10-09, 8:30 PM | Message # 9

Spectre - Psychológus

Alan Cromwell

Messages: 45

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 2

Az emberek kiszámíthatóak a gépek nem... de lehet egyikük sem...
Kinézve olyan volt mintha a nagy fém monstrum amiben voltam megdőlt volna kissé. Felnéztem a bárkára ami recsegett, ropogott, Oh de amúgy minden biztos rendben volt. "Nagyszerű" - Gondoltam magamban. - " Biztos minden rendben van ha a hídon már nem verték ki a pánikot!" - Tettem hozzá a gondolataimhoz. - " Bár tudnám mi történik valójában.. És még ezek az emberek is.. kezd előtörni az antiszoc énem a fene essen belém..
Apám már rég mondaná hogy ne legyek ennyire kíváncsi... a fenébe is apa, de az vagyok! A véremben van.. megint magamba beszélek." - Az ablak szélére tettem a bal kezem és már-már az orromat az üvegnek nyomtam, úgy próbáltam meg kukucskálni, de így sem láttam annál többet hogy az RCS fúvókák stabilizálják a teknőt.
Homlokráncolva néztem ki a fejecskémből, és kezdtem úgy érezni hogy talán, talán nyugalom lesz. Tévedtem. Megint. Hirtelen a földre vágódtam, és velem együtt mindenki, a gravitációs bizgancs talán megőrült vagy én nem tudom...
Sikításokat lehetett hallani meg pár káromkodást, vagy ordítást.. enyhe fájdalom kúszott a gerincembe majd vissza zökkentünk a "normálba", már ha lehet ezt úgy nevezni egy ilyen "kellemes" élmény után.
Így lett béke helyett pánikszoba, és kilátó helyett beteg szoba, halehet ilyesféle afforizmákkal élni...

Vártam még pár percet nehogy megint beüssön a ménkü, aztán felültem mint egy lassított felvétel.
Láttam hogy sérültek fetrengenek szanaszét, meg hogy senki nem tud semmit amit már baromira untam.
" A híd mindenkit értesít mi meg mik vagyunk, valami átkozott potyautasok?!" - Gondoltam magamban idegesen.
Felálltam, az egyik letarolt asztalra támaszkodva, átléptem egy sérült felett majd a falra szerelt vészhelyzeti kommhoz nyúltam:
- Itt Cromwell a gyengélkedőnek! Sérültek vannak a kilátóba vége... Itt Cromwell a hídnak. Mi a szösz folyik odafenn, sérültek heverésznek szanaszét, valami kezdő irányítja a hajót vagy épp fesztivált játszadoznak az RCS-kkel... Itt Cromwell maguk istenverte csürhe hallanak vége?! - semmi.
Vagy a komm döglött be vagy ők süketek... Fújtattam egyet, majd kicsörtettem a folyosóra és úgy döntöttem hogy egyenesen a gyengélkedőbe megyek.
Nem érdekeltek az emberek, de szenvedtek és utáltam ezt látni. Orvos meg kellett.

Keep me away from the sickbay!
I'm a psychologist trust me.

Lauren

Date: Szombat, 2013-10-26, 9:29 PM | Message # 10

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Folytatás

ComingSoon

ComingSoon

Mesélő: Ted