• Revolution Az új név és design ami meghozza tán a várva várt eredményt.
  • A BH és Lodestar megszűnésével, megérkezett az új hajó... Az ASF Spectre
  • Új ambíciókkal folytatja tovább a Star Trek Revolution! Reméljük a legjobbakat ezutánra is!
Új üzenetek Tagok Forum szabályoks Keresés
  • Oldal 1 / 2
  • 1
  • 2
  • »
Fórum » Helyszínek » Föld » Earth Space Dock (On Earth Orbit)
Earth Space Dock
Lauren Date: Hétfő, 2013-10-14, 9:45 PM | Message # 1
Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető
Messages: 109
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
/-/
Ted Date: Kedd, 2013-10-15, 8:37 PM | Message # 2
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Nagy forgatag. Díszegyenruhás, sima egyenruhás, és civil ruhások. Föderációsok és szövetségeseik, minden elképzelhető, és néhány kevésbé elképzelhető nemből és fajból. Kisebb vagy nagyobb csoportokban, beszélgetve, vagy telepatikusan eszmét cserélve. Mind egy dologra várva: az admirális beszédére. Illetve nem mindegyik. Néhányuknak, négyüknek pontosan, más terveik vannak. Nem tűnnek ki az amúgy is színes tömegből, és zárt csoportban, halkan beszélgetnek. Senki nem törődik velük különösebben, mind a saját dolgukkal vannak elfoglalva. Mindeközben ők, név szerint Dárius, Eilas, Jennifer, és Axel éppen terveiket beszélik át újra, utolsó alkalommal. Tervük nem kissé veszélyes, ha elkapják őket, ha nem, következményei lesznek a dolognak. Hiszen az ember nem mindennap lop el egy csillaghajót, és ússza is meg azt, főleg ha egy ilyen fejlett hajóról van szó. De érdekeik, vágyaik, vagy egyszerűen kalandosabb élet iránti vonzalmuk megköveteli ezt az áldozatot. Szóval Eilas, mint vezető, újra elmondja a tervet: az előkészítés alatt sikerült betörni az állomás rendszereibe, és korlátozott uralmat nyerni felettük, hála Jennifernek, Dáriusnak és neki. Már nincs más feladat, mint az admirális beszéde alatt meglépni, hatástalanítani az őröket, és lelépni. Egyszerűnek hangzik, de nem az. Ellenben mind jól képzettek a saját területeiken, így nem is lehetetlen a feladat. Miután mindenki jelezte, hogy kész megtenni mindent, és ismeri a tervet, így már csak a hamarosan kezdődő beszédet kell megvárniuk.

Sorrend: Eilas, Dárius, Jennifer, és Axel
Eilas Date: Kedd, 2013-10-15, 9:44 PM | Message # 3
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Az űr, a legvégső határ... Ennek végtelenjét járom Én, Eilas Nasel...
Egy karrierjétől és életétől megfosztott katona. Valaha Én voltam a Scitérán különleges egység vezetője. Sikeres voltam és jól ment az életem, ám egy baleset megváltoztatta az életem. Egy tűzharc során lelőttem egy katonai vezető fiát, aki ezt megbosszulta. Először engem tett tönkre, majd a családomat végeztette ki, mondván "Szemet, szemért". Sosem bizonyosodott be a bűnössége, és betudták terrortámadásnak. Engem ugyan felmentettek a vádak alól, és élhettem volna tovább az életem mint átlagos polgár, katona, de én bosszúra vágytam...
Leszereltem hát, és megfogadtam: "Ezt még megkeserüli az a féreg..."

Most itt vagyok egy évvel később... Itt, egy Földi űrállomáson, ahol a kor legfejlettebb hajóját készülnek felavatni. Egy hajó, aminek a tervezésében és építésében a Scitérák is részt vettek. Egy hajó, ami jó kezekben talán segíthet a célomat végig vinni...

Összeszedtem egy csapatot az általam ismert legjobb, legértékesebb képességekkel rendelkező személyekből... Kissé fura és külsőre bénának tűnő csapat, de állítom, a jobbat még a Scitérák se láttak... Van egy tervünk... Ellopjuk azt a hajót... Őrültség? Meglehet... Vadászni fognak ránk? Biztos...

-Na emberek... És Dárius... Itt a terv még egyszer annak aki nem jegyezte meg....
-Megvannak a kódok a biztonsági rendszerhez. Itt hamarosan ez a csóka -mutattam a pódium mellett álló ürgére- hamarosan elkezd beszélni... A beszéde nem érdekel csak az, hogy míg ott dumál, a biztonság alábbhagy. Mi kisurranunk azon a folyosón -mutatok a terem sarkában lévő, félreeső ajtóra- és elcsoszogunk a hajóig amiért itt vagyunk. Bárkit látunk útközben, likvidáljuk... Elég ha elkábul, nem kell megölni...
-Amint elérjük a hajót, lesz ott 2 őr. Őket úgy kell hatástalanítanunk, hogy ne legyen idejük riasztani, de előbb a falon lévő panelről, a kódok segítségével manipuláljuk a biztonsági rendszert, s a kamerák azt mutassák, az Őrök még mindig ott vannak.
-Amint az őrök már nincsenek az utunkban, Jennifer feltöri a kódot ami az erőteret deaktiválja. Nincs sok időnk, szóval igyekezned kell! Mi addig vigyázunk, senki ne zavarjon meg.
-Ha a hajón vagyunk, rögtön a hídra megyünk, s akit útközben találunk.. nos, sejtitek... De őket sem kell megölni! Ha a hídon vagyunk, Axel átveszi a kormányt, Dárius aktiválja a fegyvereket és ha máshogy nem, levágjuk magunkat a Dock-ról... A hajó kibírja, a zsilip meg légszigetelt a dock felé...
-Axel kiirányít minket a Dock-ból, majd ha kiértünk számítsatok rá, hogy üldözni fognak.. Elég nagy hajó, tuti észreveszik ha máshonnan nem, innen a kilátóból, hogy elindult.
-Mivel nálunk lesznek még az tisztek, így nem fognak ránklőni, de ha mégis, nem hiszem hogy bármit érni fog.. Az egyedüli hajó ami hatásos ellenünk, valahol a Cardassziaiakat kémleli...
-Mihelyst elég távol vagyunk, a tiszteket letranszportáljuk a hajóról, álcázzuk magunkat és húzunk a hezmánába transztér meghajtással....- magyaráztam majd sóhajtottam egyet.. kiszáradt a szám is...

-Van kérdés? -tettem fel a kérdést.. reméltem mindenki ért mindent, de mindig van aki nem képes felfogni a dolgokat...
Dárius Date: Kedd, 2013-10-15, 10:10 PM | Message # 4
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Mennyi teremtmény.. akármilyen messze kerülök otthonról mindig azt veszem észre hogy a többi faj szeret csoportosulni. Érdekes. És nekik ez miért jó? Mint a lapított árú úgy vannak belepréselve ebbe a hatalmas szerkezetbe amit ők űrbázisnak hívnak.
Nekidőltem a falnak és karba tett kezekkel hallgattam hol fejemet leszegve hol a semmibe meredve Eilas-t. A sok teremtmény oda se figyelt ránk. Sziluettjük sötét árny alakja néha súrolta hol Eilas-t hol Jennifer-t de egyiküknek sem ment neki.
Utálom ha ennyien vannak egy helyen.
Sehogy sem fért  fejembe ez az egész. Nem gyakran teszem fel a fejembe a kérdést hogy mit keresek itt. De amikor egy hajót akar ellopni egy olyan személy mint én fel tehetem. 
Mit keresek itt? Végig gondolva: azért vagyok itt mert a sors fura mozzanata során találkoztam Eilas Nasel-lel, és csapatával és bele mentem abba hogy csatlakozom hozzájuk, mert még soha nem csináltam ilyet és mert most megtehetem. Hogy most hivatalosan is halottnak vagyok nyilvánítva...
De megpróbáltam nem a múlton gondolkodni. Mert a feladatunk fontos volt,  és érdekes és veszélyes... nagyon veszélyes. Eilas ekkor már vagy öt perce beszélt. Beszélt arról hogy most az admirális fog majd szövegelni, és hogy épp ezért jó esélyünk van hajót lopni, beszélt arról hogy majd Jennifert kell védenünk, mondta hogy gyorsnak kell lennünk, de egyet nem értettem: hogy hogy nem figyel minket senki? Érezném.. humánok.. túl könnyen meg lehet őket lepni. Csak ne becsüljem őket alá. Nem szeretnék felsülni. 
Bár megbízom Eilas-ba. Az összes közül talán ő az akibe a legjobban bízom. Gondolataimból a "Van-e kérdés"című mondat juttatott vissza a jelenbe. Vártam egy kicsit, hátha van. Nekem nem sok volt. Végig gondoltam: Megcsináljuk. Megvédjük Jennifert aki valószínűleg feltöri a kódot, az új hajót majd elnavigálja Axel, és én meg majd irányítom a fegyvereket. Ismeretlen hajó valami scitera építészet remeke. Állítólag szép. Majd kiderül. 
- Nincsen. - Szóltam teljesen nyugodt hanggal.
"Anomalies bug me."
Jennifer Date: Szerda, 2013-10-16, 6:43 PM | Message # 5
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
Miután Eilas Nasel nevű úriember megkeresett, hogy csatlakozzak a csapatához, és én elfogadtam, akkor felmondtam a volt munkahelyemen. Naselnek egy technikusra volt szüksége, amit én megtudtam neki adni.

Aztán egy szép októberi napon megkaptam a hírt, hogy két nap múlva elkezdődik a menet.
Így összeszedtem a legfontosabb cuccokat, és elindultam a találkozó hely felé,  az Earth Space Dockhoz. Ahol egy hajó felavatáson kell megjelenni, azon  hajóén, amit majd el kell lopnunk. Tudtam, hogy ez nem lesz olyan könnyű, és könnyen börtön lehet a vége, de én mindig szerettem a kihívásokat, és az új dolgokat, ezért is vágtam bele ebbe a küldetésbe.

A rendezvény előtt, mikor megérkeztem, a csapat másik 2 tagjával megtettünk néhány előkészületet a tervhez.
Mikor elérkezett a rendezvény időpontja kiderült, hogy elég sokan vesznek részt rajta.
Majd Axel is csatlakozott a csapathoz. Így már 4-en voltunk.
Mivel sokan jelentek meg nem volt nehéz beilleszkedni a tömegbe.
Mivel már mindenki ott volt, akár el is kezdhettük volna  a dolgot, de előbb meg kell várni az esemény kezdetét. Addig Nasel tartott egy beszédet.
Kiderült, hogy az én dolgom a kódok feltörése lesz.
'Értettem.'-mondtam.
Mivel a  kódtörés az egyik erősségem tudtam, hogy nem kell majd csalódást okoznom rögtön az első feladatomnál.
Most már csak a rendezvény kezdetét kell megvárni, és akkor kezdődhet is a várva várt esemény.
"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"

Edited by:Jennifer - Szerda, 2013-10-16, 6:56 PM
Axel Date: Csütörtök, 2013-10-17, 10:33 PM | Message # 6
Eternity - Pílóta
Axel Snow
Messages: 14
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
-A francba...-mondtam magamban miközben a találkozóhelyre siettem. Csak fél órám volt a megbeszélt időpontig, már biztos ott van mindenki, miért is kellett nekem tegnap szórakozni menni. A dokk felé haladva a tömeg is egyre nagyobb lett mikor egy biztonsági tisztbe belerohantam. Elég szép szál legény ez, majdnem kétszer akkora mint én, huha. A hústorony reakcióként annyit nyögött ki magából:
-Hova hova? Erre azt felelem- Nagy tisztelője vagyok az admirálisnak, és szeretnék minél előbb bejutni, elnézést az előbbiért.- rámosolyogtam és mentem tovább de most már inkább nem rohantam, mert még gyanúsnak vélnének a jelenlévők, még jobban. Az egyenruhámat sem tegnap mosták ki utoljára még rajta vannak a régi kávéfoltok, nem is tudom miért tartottam meg ezt a zubbonyt ennyi ideig.
Nagy tömeg volt, de utálom én a tömeget, ezt a tömeget.
Nem kellett sok idő végre megtaláltam a többieket. Végig hallgattam Eilas eligazítását, közben a szemem járt körbe hátha látok valaki ismerőst, sehol senki.
-Igen, sima ügy.-Bár izgultam egy kicsit  nem voltam szűz hajólopásban, de azért mégis más hajót lopni egy részeg teherszállítótól mint a föderációtól.
Aggodalomra semmi okom nincs ez a srác jól kitervelt mindent tulajdonképpen Eilas az egyetlen lény akiben most megbízom. Nincs különösebb bajom a társaimmal, intelligensek, erősek, szépek, jó móka lesz ez örülök, hogy itt lehetek.
Ted Date: Csütörtök, 2013-10-17, 11:02 PM | Message # 7
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Pár perc várakozás után az admirális, név szerint John Peterson, fellépet a pódiumra. Egy diszkrét taps után el is kezdte a beszédét.
-Hölgyeim és Uraim! Rövid leszek, nem rabolom az idejüket, mert még sok minden vár ma önökre mielőtt eme újabb remekmű útjára indul. Egész pontosan 321 éve tette meg az első lépést az űr igazi felfedezése felé az emberiség. Ekkor jöttek el, s vették fel a kapcsolatot velünk a Vulcaniak.Nagy lépés volt ez nekünk, mivel alig 100 év alatt, elértük az 5-ös fokozatot, az Enterprise nevű hajónkkal. Sok ellentét volt még akkor fajaink között, főleg a csillagflotta pár tisztje és a Vulcaniak között. Ezek után, sorra értük el az egyre nagyobb és nagyobb sebességfokozatokat, mostanra pedig már odáig jutottunk, hogy nem tudunk egész számokat lépni, csak mindig hozzárakunk egy számot... Az utóbbi időkben, egy kis segítséget kaptunk a jövőből, rémhírekkel körítve. Mivel a jövő amúgy is megváltoztatandó, így nem volt sokáig kérdés, hogy az időirányelvet elfelejtsük... Elkezdtük tanulmányozni a "Bounty Hunter" nevű hajót ami egy baleset során legénységestül esett az ölünkbe... - mondja az admirális. Ennél a pontnál Eilas megadta a jelet az akció elkezdésére. A csoport feltűnés nélkül elindul a folyosó felé, és fél füllel még hallják ahogy admirális tovább beszél.
-Egy kis külső segítséggel, egész pontosan az eddig elzárkózottan élt Sciterákkal sikerült megfejtenünk és tovább fejlesztenünk a jövőbeli technikát, így egy modernebb hajót készíteni. A hajó ötvözi a jövőbeli technikát, és az abból továbbfejlesztett ismereteinket. Ennek végeredményeként egy olyan hajót kaptunk, amely alkalmas szemtől szembeni harcra, fedett akciókra, üldözésre és blokád törésre. Jelenlegi tudásunk legjobbját hoztuk létre a legjobb mérnökök segítségével. Nem is szaporítom a szót tovább.. Íme, csodálják meg az Artemis által épített és üzembe helyezett, A.S.F. Eternity-t! - hallják egyre halkabban a négyes tagjai. Még az élesebb fülűek hallják, ahogy az admirális átadja a szót egy Scitera nagykövetnek, de innentől már nem hallanak semmit. Ha tartják az ünnepség időtervét, akkor bőven lesz idejük kivitelezni a tervet. A dolgok jól kezdődnek, mert senkivel nem akadnak össze egészen a hajóig. Miután Elias végzett a biztonsági rendszer manipulálásával, hangtalanul jelezte, hogy itt az idő. Az információjuk úgy tűnik helyes volt, mert csak két őr volt ott, akiket négyen könnyen hatástalanítottak. Most érkezett el Jennifer ideje, megkezdheti az erőtér leeresztését. Ahogy dolgozik, észreveszi, hogy az erőtér lekapcsolásán kívül korlátozottan hozzá képes férni a dokkoló protokollokhoz is, azonban ehhez egy kicsit több idő kell. Ekkor azonban Dárius és Axel, akik a folyosót figyelik, hallják ahogy két tiszt közeledik, és ezt meg is osztják két másik társukkal, azzal együtt, hogy siessenek. Jennifernek nincs sok ideje kigondolni mit tegyen, megbeszélni másokkal meg főleg nem, döntenie kell: az erőtér lekapcsolásán kívül megpróbál-e hozzáférni a dokkoló protokollokhoz, és kockáztatja a lebukást, de simább menekülést biztosít, vagy hagyja a dokkolást, hogy minél előbb a hajóra kerülhessenek, és majd megoldják valahogy.

Jennifer, a döntés a tiéd, tedd azt amit gondolsz.
Sorrend: Elias, Jennifer, Dárius, Axel
Eilas Date: Péntek, 2013-10-18, 7:32 PM | Message # 8
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Nem volt kérdés.. Ennek valahogy örültem. Nem sok kedvem volt mesedélutánt tartani. Annál fontosabb dolgunk volt.. Meg kellett lovasítanunk a legújabb Flotta hajót.
Úgy tűnt megbíznak bennem, legalább bennem, ha egyenlőre egymásban nem is biztos, de elég ez. Talán hasznát veszem a sokévnyi képzésnek és bevetéseknek, ám ahogy tapasztaltam, nem lesz itt nagy ellenállás.. Túlzottan bíznak magukban ezek a flottások...

El is kezdődött a beszéd. Az öreg csóka belekezdett az amúgy szép, de baromira érdektelen szövegelésbe. Közben figyeltem, mikor jön a pillanat a távozásra. Már körülbelül a felénél lehettünk, mikor már mindenki a szájából folyó mondatokat figyelte, így meg is adtam a jelet az indulásra..
-Gyerünk! -mondtam ki az egyetlen szükséges szót, majd elindultam a célként kitűzött folyosó felé.

Egyszerű volt bejutni, egyszerű volt végig menni, majd az első panelt amit találtunk is könnyű volt használni... Hiába, csak emberek...
Szerencsére katona létemre, volt némi tapasztalatom a komputerekkel is... Főleg mert a mieink kicsit bonyolultabbak... Gyorsan feltöltöttem a nálam lévő PDA-n tárolt kis fájlt ami leplezni fog minket míg elvégezzük a könnyebbik részét, a bejutást. Gyorsan ment a dolog, s amint készen voltam, mutattam a többieknek, hogy indulhatunk...

Kezdtek a dolgok összejönni, s jól álltunk. Az infó helyes volt, és csupán 2 őr vigyázott erre a kincsre az falakon túl... Kicsit alábecsülték úgy néz ki a hozzánk hasonlók céljait és eszközeit.
Közelebb lopóztunk, s a zsilip előtti fordulónál kivárva, rájuk támadtunk... Szinte esélyük sem volt, pedig ez a része nagyon messze állt egy profi akciótól... Nem kellett sok, elvettük a fegyvert, majd csak egy ütés a nyakukra, s alukálni is kezdtek...

-Te jössz! -mondtam Jennifer-nek, majd neki is állt a dolgoknak...
-Dárius, Axel! Figyeljétek a folyosót, én itt maradok, hátha itt kellek! -mondtam majd megpróbáltam úgy állni, hogy védhessem is, ha esetlen szükség lenne rá...

Nem kellett sok, s a szerencsénk kezdett alább hagyni. Tisztek közeledett. Eléggé ember szaguk volt, így kétség sem férhetett hozzá, hogy véletlenül sem önként jelentkezők a lopáshoz...
Axel és Dárius rögtön jelzett is, és hozzátették, hogy siessünk...
-Segítsek? -kérdeztem, de választ nem igen kaptam... Tudtam hogy hallotta a figyelmeztetést, így inkább nem zavartam, csak vártam mikor végez...
Jennifer Date: Péntek, 2013-10-18, 8:54 PM | Message # 9
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
És elkezdődött amire vártunk, végre nekikezdtek a hajó avató ünnepségnek.
Hosszú, de nekünk unalmas, és érdektelen beszédnek.
Nem is figyeltem igazából oda rá, próbáltam inkább a feladatunkra szellemileg felkészülni.

Aztán eljött a mi időnk is, úgy pár perc elteltével megadta Nasel a jelet a kezdésre.
Kicsit gyorsabb léptekkel elindultunk a folyosó felé, de csak annyira gyorsan, hogy ne keltsük fel a többiek figyelmét. Bár már mindenki annyira az eseményt figyelte, hogy még ilyenre se figyeltek volna fel.

Szerencsére sikeresen eljutottunk a hajó közelébe. Teljesen kihalt volt az egész folyosó, mindenki a rendezvényen volt.
Nasel a legközelebbi panelnél sikeresen manipulálta a  biztonsági rendszereket, így már csak rajtam volt a teher hogy bejussunk.

A hajó bejáratához mikor odaértünk kiderült, hogy csak 2 őr védi, akiket gyorsan, halkan és sikeresen támadás képtelenné tettünk. Most már csak az elválasztó erőteret kell kikapcsolni, és a hajón vagyunk lehetőleg. Vagyis most jövök én. Nem is kellett kétszer mondani, neki is kezdtem.
Már úgy a felénél járhattam a műveletnek, mikor kiderült, hogy  dokkoló protokollokat is ki tudnám iktatni, csak sok időbe fog telni.
Odafordultam a mellettem lévő Naselhez és jelentettem: 'Nasel, van egy jó hírem, ha sokáig fel tudnánk őket tartóztatni letudnám kapcsolni a dokkról is a hajót, de ez beletelik jó pár percbe.'

De ekkor lépések hangja hallatszott, úgyhogy nem tudtam választ kapni a jelentése, így rám várt a döntés.
Hogy csak az erőteret kapcsolom ki, vagy mindkettőt, de akkor nagy a lebukás veszélye a hosszú idő miatt. Így inkább az előbbi mellett döntöttem, a dokkot max a hajóval hatástalanítjuk. Az erőtér kikapcsolása úgyis mindjárt kész.
"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"
Dárius Date: Péntek, 2013-10-18, 10:08 PM | Message # 10
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Oda se fordultam Axel és Jennifer körvonalai felé, sejtettem hogy mindketten biztosak a dolgukba, bár nem tudtam még egyenlőre hova tenni őket. Harciasak? Tolvajok vagy szerencse vadászok? Egy kalap alatt véve úgy is mind tolvajok vagyunk immár nem érdekes mik voltunk. 
Ezen elgondolkodtam pár pillanatig, majd hallgattam. És vártam. Vártam a pillanatot a kezdéshez. 

Régen minden akció előtt egy dalt énekeltünk el. Akármilyen szörnyű egy kórus volt akkor is összetartott és buzdított minket. Kicsit hiányoztak a szokások amik nem voltak abban a kultúrában meg. Megtettem volna, ha nem lettek volna a többiek körülöttem, és mivel még így sem bírtam ki azt a néhány másodpercet ami köztem és az akció kezdete előtt állt dobolni kezdtem halkan a halon egy lassú indulót.

Alig kezdtem bele az admirális beszédbe kezdett. Érdektelen, unalmas, hosszú beszédbe.
Eilas-ra néztem aki egyetlen szóval tudatosította bennünk a kezdést: "Gyerünk".
- Épp időben..- Félmosollyal indultam el mögötte egy kijelölt folyosó felé miközben senki nem figyelt fel ránk. Furcsa érzésem támadt azzal kapcsolatban hogy ez így túl könnyű ezért minden tagom készen állt a legrosszabbra. 
Ennek az akciónak sikerülnie kell. Jó móka lesz. A folyosón ekkor megálltunk. Egy panel állhatott Eilas előtt, hisz csak azoknak van elég zavaró hangjuk és magas frekvenciájuk.Épp kérdeztem volna hogy Megy-e?
Eilas-nak azonban könnyedén ment. Legszívesebben a plazma pisztolyaimat vettem volna kézbe ekkor már hisz úgy gondoltam ennél feltűnőbb nem is lehetne a tevékenységünk de sajnos azokon nem volt semmilyen kábító. 
Bejutottunk a folyosó további szakaszára. Én a fal mellé húzódva sétáltam lassan. Eilas jelezte hogy két ember áll a távolba a folyosó végén. Valahogy gondoltam hogy biztonsági tisztek. Felkészülve vártuk hogy jöjjenek.. és mikor így történt kiugorva a lesből kirúgtam a kezéből a kábítót, majd leszorítottam a karját erősen és a meglepetés erejével tarkón csaptam. Nem halt meg, csak elájult.. bár a plazma pisztolyomnak jobban örültem volna. 
Eilas felé pillantottam amolyan félrebiccentett fejjel, kissé lesujtólag. Még mindig úgy éreztem hogy valami nem stimmel, bár az admirális idegesítő hangját már nem hallottam mert elég távol voltunk tőle. 
Legalább ennyi... elég tudálékosak tudnak az emberek lenni.
És tényleg, csak ezek után jött a nehéz része: figyeljük a folyosót. A kezem a plazma pisztolyomon volt, de csak az egyiken, a szívem a torkomban dobogott. 
- Csak ésszel. - Vetettem oda Jennifernek félhangosan a kompjúterre célozva, majd beálltam a fal mögé és kikukucskálva várakoztam.

Sajnos nem sokkal ezek után azonban pár ember fekete sziluettje bontakozott ki... távol voltak de tudtam hogy jönnek. Hátra pillantottam elkerülve Eilas és Jennifer pillantásait. Egy fél pillanatig furcsa mód Jennifer megszólításán gondolkodtam mert bonyolult és kimondhatatlannak tűnt a neve ezért maradtam a kereszt névnél: 
- Kapkodd a kezed Jennifer, mert még több vendég közeleg, és azt hiszem ők nem bulizni jönnek.
"Anomalies bug me."
Axel Date: Vasárnap, 2013-10-20, 1:23 AM | Message # 11
Eternity - Pílóta
Axel Snow
Messages: 14
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
Nem beszélgettünk, senki sem kérdezte meg a másiktól, hogy izgul-e vagy minden rendben van-e, még azt sem vették észre, hogy majdnem elkéstem. De megértem a helyzetet nem minden nap akar  4 ember ellopni egy űrhajót ami ráadásul a legmodernebb.
Az admirális beszéde nagyon nem kötötte le a figyelmem, azon gondolkoztam, hogy a hajó fel van-e egyáltalán tankolva, a zsír új elektronikus kütyüket is fel kell tölteni használat előtt, és milyen színe lehet, kényelmes lesz vajon az ülésem, meg remélem nem kell megverekednem Dáriusszal az egyik jó kabinért. Aztán meghallottam, hogy "Gyerünk!" azonnal felébredtem az álmodozásomból és a többieket hátulról fedeztem, senki sem figyelt ránk nem néztem körbe és nem is éreztem, hogy megbámulna valaki.
Körbe sem volt időm nézni és Eilas már fel is törte a kódot az előttünk álló panelon, észrevétlenül haladtunk hullacsöndben . Teljesen megnyugodtam mikorra már nem is hallottam az unalmas beszéd moraját. A vezetőnk hirtelen jelzett, hogy két biztonsági állja el utunkat ellőre akartam menni segíteni de nem volt sok dolgom, mert hipp-hopp Eilas és Dárius lekaratézta a két őrt.
-Szép volt srácok!-jelentettem ki és felvettem az egyik phasert. Na ennyi rátértünk a bűn útjára  majd a sötét oldalra z az érzés ez...ez.... csodálatos. Belegondolva az érzés nem új de újonnan magával ragad ez a mámor. Parancsot kaptunk mi szerint őrizzük Dáriusszal a folyosót amíg a technikusunk, végzi a dolgát. 
Nem kellett sok idő de már láttam két árnyékot felénk közelíteni, biztosan nem kalózok mint mi felkészültem a a harcra.
Ted Date: Vasárnap, 2013-10-20, 7:09 PM | Message # 12
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Mivel Jennifer csak az erőtér leeresztésével foglalatoskodott, bőven azelőtt kész lett, mielőtt a két tiszt a közelükbe ért volna. Az erőtér eltűnt, és ha nem lett volna elég ennek a jellegzetes hangját hallani, még Jennifer is tudtára adta a többieknek. Ahogy a kis csapat áthaladt az első akadályon, egyre inkább az volt érzésük, hogy ez eddig gyanúsan könnyen ment. Amint áthaladtak a zsilip első felén, a szerencséjük újra kissé megingott. Mint láthatják, nem csak az űrállomás felől van védve a hajó, hanem magáról a hajóról is, azaz a hajóra vezető ajtó is zárva volt, kinyitásához legalább 7-es szintű engedély szükséges, és még ezen felül egy riasztórendszer is működésben volt. Elias újra a már bevált felosztás mellet döntött, és kiadta a feladatokat: Jennifer deaktiválja a riasztót, és feltöri a rendszert hogy kinyithassák a zsilipajtót, amely az Eternity-re vezet, Dárius és Axel addig a folyosót figyelik, és fedezik Jennifert, míg Elias maga hármójuk között vár, hogy szükség esetén mindkettő "alcsoportnak" segíteni tudjon. A két tiszt még mindig közeledett, és ez nem sok jót ígért, hiszen ha meglátják, hogy a zsilip előtt sem az őrök nincsenek ott, sem pedig az erőtér nincs a helyén, előbb-utóbb riadót fújnak. Ám a kis társaságnak újra nagy szerencséje lett: Jennifernek különösen jó napja lehetett, mert mind a riasztót, mind a lezárást rekordidőn belül sikerült hatályon helyeznie, így a csapat hamarosan az Eternity-n találhatja magát. A két Csillagflotta tiszt pedig, annyira el volt mélyülve a beszélgetésben, hogy szabályosan észre sem vették hogy mind két társuk, mind az erőtér hiányzik a zsilip elől. Amint elhaladtak, Elias az élre állt, hogy bevezesse a csapatot az Eternity folyosójára, onnan pedig a hídra; mögötte Jennifer a bal oldalt tartotta szemmel, utolsó előttiként Axel a jobb oldalról érkező lehetséges ellenfeleket leste, míg az utoljára maradt Dárius fedezte a csoportot hátulról.

Még egy választ ide, a következő kör pedig a Folyosókon lesz
Sorrend: Elias, Jennifer, Dárius, Axel
Eilas Date: Hétfő, 2013-10-21, 6:45 PM | Message # 13
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Szerencsére gyorsan sikerült átjutni az erőtéren.
Jennifer szinte azonnal szólt a többieknek, majd tovább indultunk.. Már csak a volt a kérdés, hogy észreveszik-e, hogy az erőtér, no meg a biztonsági tisztek hiányoznak... Szerencsére úgy tűnt, balfékebb tiszteket osztottak járőrözésre, mert semmit nem vettek eddig észre... Legalábbis nem csináltak balhét, ami jó jel...

Ahogy mentünk, s már a célegyenesben voltunk, mit láttunk meg hirtelen? Egy zárt ajtót... Kezdett alábbhagyni a lelkesedésem, hogy könnyen megcsináljuk, de most már nem fordulhatunk vissza egy zárt ajtó miatt.. Ha kell, a csontpengéimmel kaparom ki az ajtó keretét...

-Jenn! A kódot! Dárius, Axel, figyeljétek, jön-e valaki... Én majd oda megyek ahova kellek, ha történik valamit... -mondtam, majd vártam hogy a kód és a riasztó is fel legyen törve...
A tisztek közeledtek még mindig, de Jenn gyorsan dolgozott, s már bent is voltunk..

Még mindig nem volt balhé, szóval megúsztuk.. Eddig...
-Rendben... Akkor, Megyek elől, a térkép a fejemben... A hidat kell megcéloznunk. Ha valakit találunk, nem nyírjuk ki, elég ha beájulnak... Nincs kedvem tetőzni a hajórablást gyilkossággal.. Vili? Na gyerünk! -tettem hozzá, majd el is indultam...
Jennifer Date: Hétfő, 2013-10-21, 9:24 PM | Message # 14
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
Még épp időben, de sikerült kikapcsolni az erőteret.
-'Na, skacok, mehetünk is.'-szóltam a többieknek, ha nem vették esetleg észre a jellegzetes hangból.
Utána magamba meg is jegyeztem, hogy milyen furcsa, hogy ilyen könnyen be lehet jutni a hajóra.
-'Csak én veszem észre, hogy túl könnyen ment?'-fordultam a többiekhez.

Ám nem sokat haladtunk , mikor kiderült, hogy mégse jutottunk be teljesen. A hajóra vezető ajtó zárva volt.
Nasel jelzése után odamentem az egyik panelhez, hogy kinyissam az ajtót.
Elsőre nem sikerült, mert 7-es szintű engedély kell hozzá.
-'Sajnos még várni kell a hajóra jutással, hogy kinyissam az ajtót 7-es szintű engedély szükséges. Megpróbálom feltörni, de idő lesz.'-tájékoztattam a többieket.
El is kezdtem munkálkodni, de  gyorsan, mert már elég közelről lehetett hallani a lépteket.
Nem tudom, hogy a nyomás hatására, vagy mi miatt, de sikerült pikk-pakk feltörni a rendszert.
-'Na most nyomás.'-mondtam.
És gyorsan bementünk a hajóra. Az őrjárat, meg csak úgy tovább sétált közbe.
-'Ezek most vakok vagy csak bugyuták?'-tettem fel a költői kérdést a többieknek mikor az őrök eléggé eltávolodtak. Majd Nasel beszéde után elindultunk a híd felé.
"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"

Edited by:Jennifer - Hétfő, 2013-10-21, 9:35 PM
Dárius Date: Kedd, 2013-10-22, 4:13 PM | Message # 15
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Nem sok idő kellett hogy Jennifer szóljon: mehetünk. Jó hogy megtette, valahogy akkor nem az erőtéren jártattam az agyam, és nem is hallottam annak a hangját ahogy lekapcsol. A csapat tehát elindult én pedig követtem őket lassú tempóban. 
Jennifer kérdésére menet közben válaszoltam: 
- Nekem se tetszik hogy ennyire őrizetlenül hagynak mindent. - Szóltam oda majd megint elhallgattam. Nem voltam soha egy pesszimista típus, de biztos voltam benne hogy nálunk ha építenek egy ilyen modern és nagy hajót, azt biztos hogy kisebb katonasággal őriztetik. Ez a pár biztonsági tiszt akik itt voltak még a házi őrség szintjét sem ütötte volna meg. 
Egyszer csak ekkor megálltunk. Kis idő múlva megtudtam én is a beszélgetésből hogy egy szépen zárt ajtóról van szó. Mindenki repesett az örömtől. 
Karba tett kézzel pillantottam a hozzám legközelebb álló Axel-re kifejezéstelen arccal, és miután Eilas egy mondatta elintézte a dolgok menetét, ezért rögtön meg is fordultam, a fal mellé állva ezúttal a plazma pisztolyommal a kezembe amiben a töltényt gyorsan le is cseréltem kábítóra nehogy valaki rosszul legyen itt nekem hogy éles fegyverrel fenyegetem a népet. 
Az övemen hátul volt még pár kábító töltet, bár nem sok csupán négy emberre elegendő. Bár, nem néztem ki azt a Csillagflottából hogy négy embernél többet ránk úszitana.. ha meg igen jöhet a kézitusa.. felőlem. 
Figyeltem hogy jön-e valaki, de közben fél füllel Jenniferre is figyeltem, csakhogy tudjam mikor is indulhatunk el. Nagyon izgatott voltam. Ha most riadóztatták volna a bázist... 
Ám pillanatokkal még az előtt hogy a két őr valamelyike is hozzánk érkezett volna Jennifer szólt hogy mehetünk.

Egyenlőre meg nem fordulva reagáltam le azt amit utána hozzátett még:
- Ezek nem vakok csak egészen furcsa őrök. 
Megfordultam, a pisztolyomat visszatéve a helyére, majd végig hallgattam Eilas instrukcióit és biccentettem.
- Vili? - Egy pillanatra elgondolkodtam hogy mi a fenét jelenthet a "Vili" szó, de nem kommentáltam, csak ennyit fűztem még hozzá:
- Eleget gyilkoltam már a háborúban. Amúgy sincs hozzá kedvem. - Aztán ő elindult, Jennifer mögötte én pedig vártam hogy Axel is elinduljon.
Biztos ami biztos... biztos voltam benne hogy nekem kell hátul védenem.
Nem akartam hogy bajuk essen, még elég fiatalnak tűntek, és nem különben taktikailag is így volt a helyes.
 


"Anomalies bug me."
Fórum » Helyszínek » Föld » Earth Space Dock (On Earth Orbit)
  • Oldal 1 / 2
  • 1
  • 2
  • »
Keresés:

ComingSoon

No info

Read more...

ComingSoon

No info

Read more...

Mesélő: Ted

No info yet

Read more...