Ismeretlen bolygó, déli félteke

Ted

Date: Szombat, 2013-12-07, 8:18 PM | Message # 1

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A Domínium területén lévő ismeretlen bolygó déli féltekéje. Ez a rész tűnik az ipari és katonai központnak, az ipari replikátorokat tartalmazó nagy építményekből, és a jól őrzött, elkerített területekből ítélve.

Hozzáadva (2013-12-07, 7:18 PM)
---------------------------------------------
A transzport végén, ahogy a csapat már észrevette, kevesebben voltak, mint elindultak. A Johnból, Elisabeth-ből, Riddickből, és a Wyoming vulkáni kapitányából álló csapat úgy tűnik valamiféle ipari-katonai területre érkeztek. A távolban nagy épületek, a közelben elkerített, úgy tűnik őrzött, katonai létesítmények. Igen, ez mind ott volt, de a többiek sehol. John és T'Urelle kapitány egyszerre hívták hajóikat, de válasz egyikről sem érkezett. Ekkor a vulkáni a nála lévő trikorderrel kezdett babrálni, majd megszólalt.
-Úgy tűnik, a transzporter-meghibásodás meglehetősen érdekes helyzetet teremetett. Omega molekulát érzékel a trikorder, az alig pár száz méterre lévő épületből. Nem csak a logika, de a Csillagflottta direktívája is azt diktálja, hogy mindenek előtt el kell pusztítanunk a molekulát, így tehát azt javaslom, menjünk oda, és tegyük, amit kell. - mondja a vulkáni. John, tetszik vagy sem, újra egyet kell értsen a másik kapitánnyal. Kiadja a parancsot a beosztottjainak, hogy ellenőrizzék a fegyverekeit és készleteiket, és induljanak, majd míg Riddick és Elisabeth teljesítik a parancsot, ő is ellenőrzi a maga felszerelését. Ezután a csapat elindul. A taktikájuk egyszerű: John és T'Urelle mennek elől, hiszen csak ők tudják mit keressenek. A doki támogatást nyújt, és ha szükséges, orvosi ellátást is. Riddick feladata pedig az lesz, hogy a doktort fedezze. Épp csak befejezték, már ott is voltak a keresett létesítmény előtt. A négy őr közül kettőt, akik a bejáratot figyelték, T'Urelle és Riddick hadnagy szép csendben hatástalanították, míg John és Elisabeth a maradék két őrjáratozót kábították el. Ekkor, a megbeszélt taktikai szerint, a két kapitány ment előre, a doki utánuk, őt pedig Riddick fedezte. A helyiség, ahová beléptek, egy sima raktárháznak nézett ki. Doboz doboz hátán, sok árnyékkal. Lassan, fegyvereikkel a kezükben minden hangra ügyelve lépkedtek előre, ez, azonban nem volt elég. Az egyik elágazásnál, két oldalról két Jem'Hadar katona tűnt fel. Amint meglátták őket tüzelni kezdtek. A csapat ugyan azonnal fedezékbe vágta magát, és viszonozta a tüzet, de egyre több és több Jem'Hadar tűnt fel. Aztán, az egyik plazmafegyverének tüze mellkason találta John, aki hátrahanyatlott. T'Urelle ugyan hatástalanította a támadót, azonban egy másik éppen őt pécézte ki magának, és talált is. Mindkét kapitány súlyosan sérülten a földre a került. Míg Elisabeth a két sérültet fedezékbe húzta, Riddick villogott egy kicsit, és fedezékről fedezékre haladva lőtte ki egymás után a Jem'Hadarokat. Azonban arra figyelt, hogy a doki és a sérültek mindig védve legyenek, és emiatt az utolsó Jem'Hadarral kézitusába keveredett. Miután Riddick hatástalanította ezen hullám utolsó Jem'Hadarját, tudván hogy csak perceik vannak a következő támadásig, visszasietett a sérültekhez és a nagy dilemmában lévő dokihoz. Elisabeth nagy súlyú döntés előtt állt: volt előtte két páciens, szinte azonos túlélési esélyekkel, de esélye csak az egyiknek van. Meg kell hozni talán a legsúlyosabb döntést, amit egy orvos meghozat: melyik páciensének ad esélyt, és melyiket hagyja magára, azaz Johnt vagy T'Urellet próbálja ellátni először.

Sorrend: John, Andora, Riddick.

John

Date: Hétfő, 2013-12-09, 6:44 PM | Message # 2

Retired

John Porter

Messages: 33

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Amint materializálódtunk rögtön feltűnt, hogy kevesebben vagyunk mint kéne ráadásul a terep sem egésszen olyan mint amit vártam. A minket váró Vorta sincs sehol ráadásul valami félreeső ipari területen landoltunk. Habár nem tudtam hol lehet a csapat másik fele de az szinte biztosnvolt, hogy a bolygón vannak csak éppenséggel a vivő sugarat megzavarhatta valami és valahol máshol materializálódtak.
- Hát szép mondhatom... transzporter... űrkorszak csodája, egy kis hiba és külön landolunk a többiektől, fene sem tudja hol. Innentől mindenhova csak komppal megyek az a biztos. -bosszankodtam
A hajóinkat próbáltuk elérni sajnos simertelenül így nem lettünk okosabbak, hogy holvannak a többiek vagy, hogy mi hol vagyunk.
T`urelle kapitány mint új kedvenc vulkánim ő bolcsességében megint valamit okoskodott, hogy mit merre meg hogyan kéne. De csak egyet értően bólintottam egyet mindenféle szó nélkül mert még miattam tör ki háború a Vulkánnal is.
Szóval el is indultunk az omega molekulák nyomát felkutatni. Kapitányság elöl többiek mögöttünk. Néhány őrt hatástalanítva már bennt is voltunk az omega molekulákat feltételezhetően rejtegető épületben.
Minden nagyszerűen haladt de hirtelen Jem'hadar őrök rontottak ránk lövöldözve. Azonnal fedezékbe vonultunk viszonozva a tüzet de hirtelen bekövetkezett az amitől az ilyen küldetéseken retteg az ember... Az egyik lövedék telibe kapott engem mire én hanyat elvágódtam a földön mint egy zsák krumpli egy hatalmas sebbel a mellkasomon. A fájdalom nem is érződött először, hirtelen nem is tudtam mi történt de pár másodperc elteltével újra képbben voltam. Csak feküdtem és ziháltam, mégis alig kaptam levegőt, ekkor láttam, hogy T'urelle kapitányt szintén eltalálták. Ezt követően a lövöldözések abba maradtak és a doki munkához láthatott, de úgy tűnt habozik döntenie kell. Ekkor összeszedtem minden erőmet, hogy beszélhessek.

- Doki, T'urelle kapitánnyal kezdje... én... kibírom még egy darab... darabig. És csak ő tudja, hogy kerül... kerültünk ide. -mondtam zihálva néha meg megakadva és kisebb nyögés hangokat hallatva a fájdalomtól.
Riddick hadnagyra néztem intve neki, hogy jöjjön oda hozzám
- Hadnagy, puszítsák el az omegát és keress... ke... keressék meg Cross parancsnk... parancsnokot, hogy juttasson mindenkit haza. -adtam ki utolsó parancsomat ezt követően elcsendesültem próbálva kitartani amíg csak lehet habár éreztem, hogy hamarosan vége a dalnak részemről.

I'm a deserter, the lone eagle in the storm

Edited by:John - Hétfő, 2013-12-09, 6:49 PM

Andora

Date: Kedd, 2013-12-10, 4:32 PM | Message # 3

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Ahogy leértünk észrevettük, hogy csak a csoport egyik fele érkezett meg.
Nagy gyár épület szerűség vett körül minket, így rájöttünk, hogy biztos nem oda érkeztünk ahova kéne. És még el is volt kerítve a terület, kamerákkal védett, így biztos, hogy nem várt fogadtatás is érhet minket.
-'Ja, szerintem is bosszantó, uram. Főleg, hogy én alapból nem is szeretem a transzportálást.'-mondtam a kapitánynak a kijelentésére.
És a hajó se válaszolt a jelünkre.
-'Na szuper, magunkra maradtunk.'-jegyeztem meg.

Majd a másik kapitány jelentette, hogy omega molekulát észlel pár 100 méterre nyugatra lévő épületbe.
El is indultunk arra, én beállt a mezőny közepére.
Odaérve 2 felé váltunk az őrök elkábításáig.

Ezután pedig a megbeszélt forma alapján álltunk be, vagyis én a 2 kapitány után mentem, hátulról pedig a hadnagy fedezett.
Épületbe belépve nagy, tágas építmény fogadott minket. Dobozokkal volt tele. Valami raktár szerűség lehetett.
Óvatosan egyik doboztól a másikig haladtunk, minél kisebb zajt csapva, nehogy felhívjuk magunkra a figyelmet.

Ám nem sokat haladtunk, mikor 2 ellenséggel találtunk szembe magunkat. Egyből tüzet is nyitottak ránk, úgyhogy a dobozok mögé húzódtunk.
De nem sokáig voltunk emberfölénybe, mert egyre több Jem'hadar katona érkezett.
Az egyik katona a kapitányunkat is eltalálta. A másik kapitány viszonozta a tüzet, de ő is bekapott egy találatot. Megfogtam a két sérült ruháját, és fedezékbe húztam őket. Közbe a hadnagy nagy nehezen de semlegesítette a támadókat.

Kapitányunk ezután azt kérte, hogy a másik kapitányt lássam el előbb.
Közbe egy nyomó kötést helyeztem John kapitány mellkasára.
-'Értettem uram, akkor beadok egy fájdalom csillapítót és miután elláttam a másik kapitányt visszajövök.'-mondtam miközben be adtam.
Majd elindultam a T'urelle kapitányhoz.

"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."

Riddick

Date: Vasárnap, 2013-12-15, 5:33 PM | Message # 4

Retired

petya deki

Messages: 9

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Ahogy sejtettem transzporter hiba lépett fel és a csapat valószínűleg két felé vállt ami mindig jobb mint az hogy le se érkezünk és a minta tárolóba ragadunk vagy épp halva érkezünk ezen gondolatok futottak át a fejemen mikor le értünk és körbe néztem.

A kiegészítő csapat sem volt sehol és valami kihaltnak tűnő bekamerázott raktár komplexum előtt álltunk pár száz méterrel.
Kapitány és a doki pár szót el mormolt amire nem figyeltem de biztos arról beszéltek amire én is gondoltam hogy legközelebb komppal jövünk ha megoldható.
Mind a négyen próbáltuk elérni a hajóinkat de hiába valami a komm jelet is akadályozta.
Néhány perc várakozás után megindultunk általam védelmi szakasznak hívott vonalban nyilvánvaló hogy a doki a legfontosabb kettő legmagasabb rangú ember elől hátul meg a harciasabb bár lehet másnál nem így van.

Elindultunk az épület felé ahol ketté váltunk én védtem a dokit a két kapitány meg egymást
bent vissza álltunk a védelmi szakaszba és a dobozok közt lassan komótosan hogy kevés zajt hozzunk létre
de sajnos a Jem'hadar katonák a lépteinket is meghallották és ránk támadtak.
Tűzcsata kerekedett Porter kapitány egyből telibe lőtték majd pár másodperc múlva a vulkáni is kiterült.
Előkaptam a fegyverem ami egy dobó kés volt és kettőt fejbe is találtam.
John kapitány önfeláldozó magatartást vett fel és a vulkáni kapitányhoz irányította a dokit nem törődve azzal hogy ezzel önmagát veszélybe sodorja.

Kapitányom magához hívott és utasításba adta hogy a molekulát pusztítsuk el és keressük meg a csapat másik felét és hogy juttassunk mindenkit vissza a hajójára.

-Értettem uram, válaszoltam a parancsra

Edited by:Riddick - Vasárnap, 2013-12-15, 5:49 PM

Ted

Date: Vasárnap, 2013-12-15, 6:43 PM | Message # 5

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Ahogy a doktor kezelésbe vette a vulkánit, John érezte, hogy a fájdalomcsillapító hatni kezd. Riddick hadnagy a környezetet kémlelte, de eddig minden nyugodt volt. Ahogy teltek a percek, és Elisabeth dolgozott, hogy a lehető leggyorsabban, mégis a lehetőségekhez mérten szakszerűen rendbe rakja a vulkánit, Johnban, az előbbi parancsával összhangban megérett a döntés. A doki épp végzett a T'Urelle kapitány ellátásával, amikor Riddick lépteket hallott, és ezt jelentette a többieknek. John ekkor elszánta magát, és arra utasította tisztjeit, hogy kerülőúton induljanak az Omegához, ő pedig feltartja a Jem'Hadarokat, amíg lehet. Akár próbált valaki ellenkezni, akár nem, a kapitány kitartott emellett. Miközben John a fedezéknek háttal nekidőlve és félig kifelé fordulva várta a támadókat, Elisabeth felsegítette a T'Urelle-t, aki a doki segítségével már képes volt a helyváltoztatásra. T'Urelle utoljára John felé fordult, és a híres vulkáni tisztelgésre emelte kezét, majd újra előrefordult. Ekkor megjelent az első Jem'Hadar, akit John le is lőtt, majd a csapat maradékára kiáltott, hogy induljanak már. El is indultak, elől a vulkánit támogató Elisabeth, hátul Riddick, aki fedezte őket. Ahogy mentek, egyre távolabbról hallották a fegyvertüzet. Amikor a velük lévő kapitány, akit még mindig a doki támogatott, kezében a trikorderével jobb felé irányította őket, Riddick és Elisabeth még egy utolsó pillantást vetettek Johnra, aki éppen akkor lőtt le egy újabbat támadói közül. Amikor már John pillantott vissza egy pillanatra, a csapat már befordult. A fájdalomcsillapító már kezdetett kikopni belőle, de az adrenalin egyelőre kordában tartotta a fájdalmát. Körülbelül még öt percig volt képes tartani azt a helyet, amikor is négy Jem'Hadar indult meg felé. Az egyiket sikerült kilőnie, azonban a másik három könyörtelenül nyomult tovább, minden lépésüket egy-egy lövéssel nyomatékosították. John észre se vette, ahogy az első lövedék eltalálta. Az ezt azonnal követő másodiktól megingott, de képes volt még egyet hatástalanítani, mielőtt harmadszorra is eltalálták volna. A harmadik lövés után a kapitány hátrahanyatlott, kezéből kiesett a fézer. Látása elhomályosult, de még sikerült kivennie, ahogy a maradék két Jem'Hadar elé lép, felé irányított fegyverrel. Az utolsó dolog, amelyet a U.S.S. Lodestar kapitánya, John Porter életében látott, egy fényes villanás, amit két, egyszerre elsütött Jem'Hadar fegyver váltott ki.
Mindeközben a megfogyatkozott csapat a T'Urelle által megszabott utat követve minden incidens nélkül elért egy nagy, valamilyen fényes fémből készült ajtóhoz, amely érdekes módon nem volt bezárva, kódokkal vagy erőterekkel levédve. A trikorderek szerint az Omega abba az irányba volt, így a kis csapat kijjebb nyitotta az ajtót, majd átment. Valamiféle laboratóriumba érkeztek, több konzolon különféle atomszerkezetek voltak láthatók. T'Urelle odalépett az egyik konzolhoz, miközben elmagyarázta, hogy úgy a leglogikusabb, ha az ellenfél számítógépéből próbálnak adatot kinyerni. Ezután Riddick és a doki körbejárták a helyiséget, nyomok után kutatva. Míg utóbbi nem talált semmit, Riddick hadnagy szeme megakadt egy konzolon, amin az egyik fájl megnyitását megszakították, nagyjából akkor, amikor észrevehették őket. Riddicken a döntés, hogy simán megnyitja-e a fájlt, vagy először szól a többieknek róla.

Sorrend: John, Andora, Riddick

John

Date: Hétfő, 2013-12-16, 5:51 PM | Message # 6

Retired

John Porter

Messages: 33

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A kapott fájdalomcsillapító hamar hatni kezdett, és szinte úgy éreztem, hogy semmi bajom. De tudtam ez csupán egy kellemes illúzió ami eltakarja a fájdalmakat amit a súlyos sérülés hozott magával.
T'urelle kapitányt látta még el Howard doktor amikor kiderült, hogy társaságunk van. Felmérve a helyzetet láttam, hogy együtt nincs esélyünk én csak hátráltatnám a többieket és ráadásul nem is biztos, hogy túlélném. Így érezve a halál közelségét elnyomva némi fájdalomcsillapítóval úgy döntöttem, hogy maradok és feltaartom az ellenséget.

- Menjenek! Én maradok és visszatartom őket amíg tudom... És nem tűrök ellentmondást -mondtam miközben a phaser pisztolyommal a kezemben a földön egy alkalmas fedezékhez vonszoltam magamat majd neki dőltem háttal a földön ülve.
T'urelle kapitányt segítve még ott készülődött a csapat. A kapitány vulkáni módon köszönt el tőlem, mire viszonzásul én is a híres vulkáni köszönés módra emeltem a kezemet.
- Riddick hadnagy, vigyázzon a többiekre! -mondtam a hadnagynak
- Megtiszteltetés volt emberek... -mondtam búcsúzásul a kis csapatnak.

Ekkor jött az első támadó akit azonnal le is lőttem, de a többieknek még ekkor sem kapkodták a lábukat.
- Tűnjenek már innen, indulás! -kiáltottam rájuk mire végre elindultak

Újabb Jem'Hadar őrök jöttek akiket szintén lelőttem, a csapat lépteit még mindig hallottam majd mikor már csak a Jem'Hadarok lépteit hallottam a többiek menet irányába néztem mikor épp eltűntek az általam látható területről. Ekkor nyugodtam meg, hogy már biztos távolságban vannak de még ki kell tartanom amíg lehet minnél több időt nyerve nekik.
Egyre több Jem'Hadar jött akiket sorra lelőttem a phaser pisztolyommal, így tudtam tartani a helyet kb 4-5 percig mikor már túl sok őr jött. A fájdalom csillapító is kezdett kevésnek tűnni így még jobban nehezítve a dolgot. Az őröknek sikerült egy jó formációt fölvenniük mellyel sikeresen kicseleztek és sikerült a közelembe férkőzniük és pontos lövéseket leadniuk rám. Az első új találat nem tűnt fel túlzottan a korábbi sérüléseim miatt de a második már elviselhetetlen fájdalom volt végül a harmadiknál kiesett a kezemből a phaser, látásom elhomályosult és nem tudtam megmozdulni csak a szemeimmel tudtam valamelyest követni a két Jem'Hadar őrt akik egy lépés távolságban álltak meg tőlem rám szegezett fegyverrel. Ekkor már tudtam mi következik. Az utolsó dolog amit még láthattam, hogy a két fegyver elsül nagy fény árral...
Ezek után élettelen testem eldőlt a porban, de amit akartam elértem sikerült egérutat nyernem a csapat többi tagjának.

I'm a deserter, the lone eagle in the storm

Andora

Date: Kedd, 2013-12-17, 7:08 PM | Message # 7

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

T'urelle kapitányhoz odaérve kiderült, hogy a lábát találták el csúnyán. Dőlt a vér az artériából. Így nyomó kötést alkalmaztam, majd mikor csillapodott a vérzés bőrregenerátorral rendbe hoztam amennyire tudtam. Mert ekkor a kapitányunk utasítást adott, hogy hagyjuk ott és induljunk el a küldetésünk célpontja felé. Ő addig feltartja az ellenséget.
Épp mondtam volna, hogy 'de uram, nem hagyhatjuk önt itt', de nem akart ellentmondást.

Mivel még nem sikerült teljesen rendbe hozni T'urelle kapitány lábát, alá nyúltam a vállának és felsegítettem. De láttam, hogy azért majdnem teljesen stabilan megtud állni a lábán ezért elengedtem, de azért mellette maradtam, hátha mégis segítségre szorul.
Ekkor a kapitány a kapitányunk felé fordult, és vulcáni tisztelgéssel köszönt el tőle.
Majd megjelent a többi Jem'Hadar katona.
Még tudtam lehet visszaút, de a kapitány csak erőszakoskodott, így elindultunk.
Mivel láttam, hogy T'urelle kapitány csak nehezen bír lépni, így inkább segítettem neki.

Mentünk már pár lépést, mikor még hátranéztem a kapitányra. Aki még mindig kitartott, így időt tudott nyerni nekünk.

Már úgy ötperce haladtunk a megadott irányba, mikor egy ajtó elé értünk. Meglepetésünkre az ajtó simán kinyílt, nem volt bezárva. -'Na ez fura'-jegyeztem meg.
Bent egy labor szerűség fogadott minket. A kapitány az egyik konzolhoz támogattam. Majd mikor stabilan állt elindultam felfedezni a labort. De nem találtam semmi érdekeset. A hadnagy viszont megállt valami konzol előtt.

Riddick

Date: Kedd, 2013-12-24, 6:47 PM | Message # 8

Retired

petya deki

Messages: 9

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Lassan elindultunk de még a kapitány próbált vissza tartani minket de mikor rá jött hogy az öreg kaszás már közel van akkor változott az álláspontja hogy hagyjuk ott csak lassítana meg amúgy is így mi biztonságba eljuthatunk valami fedezékbe.

Két három ellent sikeresen le gyűrt de aztán már bekapott egy lövést és ránk kiabált hogy mozogjunk már.
Mivel már nem figyelt oda be kapott két lövést még és össze esett ennyit láttam mert a többiek már valami ajtóra célozgattak hogy oda menjünk ott lesz az omega amit meg kell semmisítenünk.

Beljebb mentünk és teljesen üresnek tűnő helyiségbe botlottunk mindenki oda ment egy platformhoz aki tudott a doki a kapitányt oda támasztotta az egyikhez majd a mellette lévőhöz ment én mentem az utolsóhoz melyen ott volt az omega jel nem tudtam mit tegyek így hát szóltam a dokinak hogy aszt hiszem találtam valamit....

Ted

Date: Csütörtök, 2013-12-26, 0:00 AM | Message # 9

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Míg a vulkáni kapitány dolgozott, Riddick úgy döntött, odahívja a doktort az általa észrevett konzolhoz. A továbbra is csak a meg nem nyitott fájlt mutató konzolról sokat nem lehetett leolvasni, így a Elisabeth a hadnaggyal együtt úgy döntött, megnyitják a szóban forgó fájlt. A fájlban különböző tervrajzok voltak, nagy hatótávú és borzalmas pusztítóerejű torpedóktól, bombáktól, rakétáktól át az átalakított Jem'Hadar hajókon keresztül újféle, különös kialakítású prototípusokig mindenféle fegyver és eszköz tervrajza megtalálható volt. A különös az volt, hogy a tervekben mindig volt egy közös valami, egy molekula, amit a különböző helyeken máshogy használták: hol energiaforrásként, hol katalizátorként. Elisabeth és Riddick annyira elmerültek a fájl tanulmányozásában, hogy észre sem vették, ahogy T'Urelle kapitány mögéjük lépett.
-A helyzet súlyosabb mint gondoltam. Minél előbb végre kell hajtunk a direktívát, és... - sose fogjuk megtudni, mit akart színtelen hangján a vulkáni mondani, mert ekkor a csapat tagjainak kommunikátorai recsegő, torz hangokat hallattak, majd újra teljesen elhallgattak.
-Úgy tűnik a hajóink megpróbálnak kapcsolatba lépni velünk. Jelen helyzetben nagy segítséget nyújtana, ha a hajóról támogatást kaphatnánk, úgyhogy azt javaslom, próbáljuk felerősíteni az egyik komm-jelvényt, hogy könnyebben elérhessenek. Az itteni rendszerek mind le lettek zárva, és órákba telne feltörni a zárolást - mondja a kapitány. Dr. Howard és Riddick is átadják a kommunikátoraikat a vulkáninak, aki három kommunikátorral babrálva megpróbál összeszerelni egy erősebb jelfogót. Riddick úgy dönt körbejárja a termet, lehetséges menekülési útvonalakat és veszélyforrásokat keresve. Míg T'Urelle és Riddick dolgozik, a doki egy érdekes konzolt vesz észre a terem egyik zugában: egy Föderációsnak tűnő konzolt. Mindeközben Riddick már többé-kevésbe feltérképezte a terepet, és a legnagyobb veszélyforrásnak tűnő ajtó előtt áll őrt. Ahogy a doktor közelebb megy a konzolhoz melyet felfedezett, egyre tisztábban látszik, hogy az nem ebből a kvadránsból való, és amikor képernyő láthatóvá válik, a rajta lévő Csillagflotta embléma egyértelművé teszi, hogy a terminál a Föderációtól származik. De mit keres itt a Gamma kvadránsban egy ilyen konzol? Elisabeth visszapillant T'Urelle-re és Riddickre, majd újra a konzolra szegezi tekintetét. Vajon megpróbálja kideríteni valahogy mit keres itt a konzol, vagy inkább visszamegy T'Urelle-hez, figyelembe véve a Jem'Hadar veszélyt?

Sorrend: Andora, Riddick

Andora

Date: Vasárnap, 2013-12-29, 12:50 PM | Message # 10

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Miután megállt a hadnagy a konzolnál, nemsokára meg is kért, hogy menjek oda hozzá.
Mikor odaértem nem tudtam mit rejthet a konzol.
-'Szerintem nyissuk meg, csak nem lesz gond belőle.'-fejtettem ki a véleményem.
Szerencsére nem kellett semmi kód a feloldáshoz. A rendszerbe több fájl is volt. Ezek nagyrészt tervrajz szerűség volt a kép alapján fegyverekről, de én nem értettem hozzá. De mindegyik fájl tartalmazott egy molekulát, de nem ismertem fel a molekula típust.
-'Hadnagy, ön felismeri?'-fordultam a hadnagyhoz. De úgytünt neki se ismerős.
Ekkor a kapitány hátunk mögé jött és mondta hogy jó lenne minél hamarabb befejezni a küldetést, de tovább nem jutott a mondatába mert recsegő hangot kezdett kiadni a kommunikátorunk, mintha hívni próbálnának minket.
Így a kapitány javasolta, hogy próbáljunk ki valamit, hátha utána jobb lesz.
-'Tessék, itt van a kommjelvényem.'-mondtam miközben levettem és átadtam a jelvényem.

Majd elkezdtem jobban feltérképezni a labort, hátha van valami amin elsőre nem akadt meg a szemem.
Így is volt, az egyik sarokba megakadt a szemem olyan tárgyon aminek nem igazán kéne itt lennie, egy föderációs konzol.
Többiek felé fordultam. -'Hadnagy, ide tudna jönni?'

Riddick

Date: Vasárnap, 2013-12-29, 11:19 PM | Message # 11

Retired

petya deki

Messages: 9

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

A doki oda sietett mellém mikor szóltam neki hogy meg kéne nézni és kis várakozás után megnyitottuk a fájlt amit szerencsére nem védett semmi kód vagy egyéb rengeteg tervrajzot.

A csendet recsegő kommunikátor szünteti meg, a kapitány meg állapítja hogy össze kéne barkácsolni egy erősebb jel vevőt így hát át adtuk mind kettőnk komjelvényét és így a háromból összepróbált rakni egy erősítő féleséget.

Mivel más dolgom nem volt jeleztem hogy gyorsan átnézem az épületet találtam is két ajtót egy szürke ablakos kijáratot és egy nagy vörös omega jelel ki emelt ugyan úgy szürke vastag masszívnak tűnő ajtót, utóbbi elé oda álltam pár percig míg a doki egy konzolhoz nem hívott.

Vissza éréskor beszámoltam hogy találtam egy hátsó kijáratot meg egy nagy omega díszes ajtót amit véleményem szerint valamiféle raktárnak használhattak.

Ted

Date: Csütörtök, 2014-01-02, 12:53 PM | Message # 12

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Miután a doki odahívta a Riddick hadnagyot a konzolhoz, mindketten annak képernyőjére szegezték tekintetüket. Egyelőre még mindig csak a Föderáció logóját mutatta a konzol. Elisabeth és tudományos főtiszt ezután közösen eldöntötték, hogy míg a kapitány dolgozik, ők megnézik ezt a konzolt is. Egy könnyed érintés után az eddig kijelzett kép egy pillanatra átváltott a hajón már látott Omega jelre, majd, érdekes módon mindenféle biztonsági kódok vagy hasonlók megadása nélkül, megnyílt egy fájl. Egy eligazítás volt, az Omega molekuláról. Részletesen leírja, mi az Omega, és hogy a Föderáció miért helyezi az Omega Direktívát még az Elsődleges irányelv fölé is. Leírta, hogy még a 23. században egy tudósnak a Lantaru szektorban sikerült stabilizálni a molekulát, azonban az csak egy másodperc törtrészéig volt stabil, ezután felrobbant, megölve 127 kutatót, és teljesen ellehetetlenítve a fénynél gyorsabb utazást a Lantaru szektorban. Ezután az eset után alkotta meg a Csillagflotta az Omega direktívát, minden adatot titkosítva, hogy csak kapitány, vagy annál magasabb rangú tisztek tudhassanak róla, a Lantaru szektorban történteket pedig egy "szubtérzátonynak" nevezett természetes jelenséggel magyarázták. A fájlok szerkezetéből és a konzol helyéből ítélve valószínűnek tűnik, hogy a bolygó lakói egy Föderációs hajó memóriából szereztek tudomást az Omegáról, de pontos körülményeket homály fedi. Dr. Howard és Riddick eddig jutott a fájl olvasásában, és gondolatmenetükben, amikor a kapitány odaszólította őket magához. A vulkáni épp befejezte a kommunikátorok felerősítését, és azt akarta, hogy ők ott legyenek amikor hívja a hajót.
-Lodestar, Wyoming, ha hallanak válaszoljanak. Itt T'Urelle, ha hallanak, válaszoljanak! - próbál adást küldeni a kapitány. Eleinte csak recsegés jön vissza, majd egyre tisztábban lehet hallani az emberi beszédet.
-...tar, halljuk magukat. Mi a helyzetük? - kérdez vissza egy hang. Miután a vulkáni elmagyarázza mi történt, a másik csapatról kérdez.
-A többiekkel is sikerült felvenni a kapcsolatot. Épp a vortával tárgyalnak, de a maguk helyzetéből kiindulva ez már nem tűnik túl jó dolognak. Próbáljuk hívni őket... - egy pillanatra elhallgat a kommunikátor, majd a háttérből beszéd hallatszik, végül visszatér teljes hangerőre.
-Vigyázzanak, életjeleket érzékelünk, maguk felé tartanak. A transzporterrel nem tudjuk bemérni magukat, és az interferencia miatt nem tudunk csapatot se leküldeni.- hallják a kommjelvényből.
-Értettem, T'Urelle vége - mondja a kapitány, majd a többiek felé fordul.
-Sikerült meghatároznom az Omega helyét a computereikből. Az ellenség hamarosan ideér, sietnünk kell - mondja a vulkáni, majd a trikorderrel a kezében, sérülése miatt még kissé bizonytalanul, de a csapat élére áll, hogy az Omega felé vezesse őket. Elisabeth és a hadnagy előveszik a fézereiket, majd T'Urelle mögé zárkóznak. Közvetlen utána a doki következik, a hátvéd újra Riddick lett. Ebben a formációban maradva a csapat kilép a központnak tűnő helyiségből, és egy rosszul megvilágított folyosón indulnak tovább az Omega felé.

Sorrend: Andora, ~~Riddick~~

Andora

Date: Péntek, 2014-01-03, 3:52 PM | Message # 13

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Hadnagy, ahogy megkértem oda is jött hozzám.
-'Nézze mit találtam, ez Föderációs technológia.'-mutattam neki a konzolra.'Ön szerint megnézzük mi van rajta?'
Abba maradtunk, hogy megnézzük.
Hozzáértem a konzolhoz, mire az bármilyen biztonsági kód nélkül feloldódott. A hajón is megjelenő Omega szimbólum jelent meg rajta, majd egy arról szóló fájl.
A fájlba minden le volt írva a molekuláról, és hogy állítólag a Föderáció is kísérletezett a molekulával, de egy baleset után (A Lantau szektorba azóta nem lehet fénynél nagyobb sebességgel haladni) felhagytak vele, és minden információt zároltak róla. Csak kapitány illetve annál magasabb rangú személynek érhetők el az adatok.
-'Na akkor azért nem tudtam eddig erről.'-gondoltam magamba.

Hadnaggyal nem tudtuk megbeszélni a dolgokat, mert ekkor a vulkáni kapitány szólt, hogy kész van a szerkezet.
Sikeresen tudtunk is egy csatornát nyitni. Az elejét nem értettük, de utána kitisztult az adás.
Elmondta a hajó, hogy a másik csapattal is sikerült felvenni a kapcsolatot.
De ekkor csönd lett, majd szóltak hogy életjeleket fognak tőlünk nem messze, és felénk tartanak, de az interferencia miatt nem tudnak kivinni minket. Így magunkra vagyunk utalva.

Majd a kapitány szétkapcsolta az adást, és elindultunk az Omega felé.
Övemről a kezembe vettem a fézert, hátha szükség lesz rá.

Ted

Date: Csütörtök, 2014-01-09, 1:03 AM | Message # 14

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Körülbelül száz métert tett meg a csapat, amikor a folyosó kettévált. A vulkáni pár másodpercig matatott a trikorderével, majd jobb felé vezette a csapatot. Néhány lépés után újabb forduló jött, a trikorder pedig két életjelet érzékelt, meg valamiféle ajtót. Riddick hadnagy és T'Urelle előkészítették a fézereiket, majd bevették a kanyart, és tüzeltek, a doki pár pillanattal később jött elő a fedezékből fedezve őket. Utóbbi szükségtelennek bizonyult, a hadnagy és a kapitány már első lövésre leszedte a két, ajtó előtt strázsáló Jem'Hadar katonát. Ajtón belépve újabb kutatólabor tárult a szemük elé. Különféle konzolok, rajtuk kémiai egyenletek, képletek, egy furán szimmetrikus, és tökéletes molekulaábra, és néhány különféle adat. Ezen felül volt még a teremben egy, valamiféle fémből készült ketrec, légmentesen elzárva a helyiség többi részétől. T'Urelle a trikorderére nézett, majd elmondta csapatnak, hogy meg is találták az Omegát. Ezután egy konzolhoz lépett, és megkérte a doktort, és Riddicket, hogy nézzék meg a molekula állapotát. Tudományos tiszt lévén, Riddick kissé jobban értett ezekhez, mint Howard doktor, így ő jelentette T'Urelle kapitánynak, hogy a molekula stabil állapotban van, és épp szállításra készítették elő.
-Értettem. Ellenőrizzék a helyiséget, és biztosítsák a bejáratot, amíg én megnézem, mit tehetünk. - mondja a vulkáni. Riddick és doktor összenéznek, majd elindulnak felderíteni a helyet. Itt is látnak egy-két Föderációs konzolt, mint az előbb, de ezek mind zárolva vannak. Épp végeztek a vizsgálattal, és indultak az ajtót biztosítani, amikor a felerősített komm-jelvény megszólalt.
-Itt a Lodestar. Még mindig nem sikerült leküzdenünk teljesen az interferenciát, de a másik csapatot már sikerült bemérnünk. Megpróbáljuk őket a maguk helyzetéhez küldeni helyközi transzportálással, azonban Haznir parancsok megsérült, így csak Cross parancsok és Kirk hadnagy érkeznek. Készüljenek - mondja egy hang, ami a Lodestar transzporterfőnökéhez tartozik. T'Urelle nyugtázta a hívást, a jelen lévő két hadnagy pedig egyszerre figyeltek az ajtóra, és kapitányra, míg a többieket várták.

Sorrend: Andora, Riddick.

Andora

Date: Péntek, 2014-01-10, 3:05 PM | Message # 15

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Szépen, lassan, és halkan haladtunk, még nem egyszer ketté vált a folyosó. Így vártunk még a kapitány megnézi a tricorderen merre is kell menni. Egy gyorsan meg is volt, így tovább haladtunk.
Majd nemsokára életjeleket fogtunk a közelből, és egy ajtót.
-'Én hátul maradok fedezem önöket. Menjenek előre.'-ajánlottam fel a folytatást, mikor tudtuk hogy elkerülhetetlen a harc. Így a hadnagy és a kapitány előrement, és befordultak és célba vették az ellenséget.
Mire fedezet tűzet tudtam volna addigra már le is szedték az ellenséget.
-'Ez gyors volt.'-jegyeztem meg, majd az előttünk lévő ajtón bementünk.

Itt is egy hasonló labor fogadott minket mint az előbb, csak jobban fel volt szerelve.
Az egyik konzolhoz léptem oda, amin különböző egyenletek voltak. A szoba egyik sarkába pedig volt egy ketrec szerűség, ami el volt zárva a szoba többi részétől. Ekkor a kapitány mondta, hogy ez az amit kerestünk.
Így a mellette lévő konzolhoz léptünk, hogy többet megtudjunk róla a molekuláról.
-'Hadnagy ezt inkább önre bízom, ön mégis csak jobban ért hozzá.'-így helyet cseréltem vele.
Kiderült, hogy a molekula stabil.

Majd a kapitány arra utasított minket, hogy biztosítsuk a helyet, és nézzünk jobban szét.
Volt még pár konzol a helyiségbe, de egyikhez se tudtunk hozzáférni, mert mindegyik le volt zárolva.
Így ezek után az ajtóhoz felé indultunk, hogy fedezzük a helyet. Közbe bejövő hívás érkezett a hajóról, hogy minket nem tudnak kivinni az interferencia miatt, de a másik csapatot ide tudják sugározni. De csak ketten mert a másik hajó parancsnoka sérülés miatt nem csatlakozik.

ComingSoon

ComingSoon

Mesélő: Ted