A főtisztekből álló csapat, kis kitérők után, trikorderekkel, fegyverekkel, illetve Elisabeth orvosi felszerelésekkel felszerelve a transzporterszoba előtti folyosón gyülekeztek. Miután mindenki megérkezett, John intett, és a kis csapat bevonult a transzporterhez, ahol, a kapitány csapdába sétálással kapcsolatos aggodalma miatt, a másik hajó kapitánya és első tisztje mellet egy csapat, fézerpuskákkal rendelkező biztonsági tiszt is volt, és persze ott volt még a transzporter főnök, aki Johnt meglátva gyorsan kihúzta magát. -A koordináták betáplálva, uram, indulhatnak, amint gondolják, de egyszerre nem lehet ennyi embert letranszportálni, két csoportban kell menniük. - mondja. Rövid megvitatás után, az alakult ki, hogy a két hajó főtisztje, azaz John, Lauren, Rose, Elisabeth, Riddick, Rico, T'Urelle kapitány és bajori elsőtisztje mennek le, ha gondban vannak, akkor jeleznek, és a biztonsági osztag követi őket. A tisztek felléptek a platformra, és a transzporterfőnök megkezdte a transzportálás, amikor is valami gond történt. A főnök gyorsan, egyik gombot a másik után nyomkodta, és a csapat tagjai még épp hallották a következő párbeszédet: -Valami légköri zavar lépett fel, és a transzporter is meghülyült. - mondta a főnök, amikor pedig az egyik biztonsági azt javasolta, hogy akkor hozza vissza őket, azonnal ellenkezni kezdett. -Ha most hoznám vissza őket, összekeveredhetnének a mintáik. Mindenképpen a bolygóra kell őket sugározni, és utána átvizsgálni a transzportert. - az utolsó kép, amit a csapat még elkapott, az volt, ahogy az egyik transzporterhez tartozó konzol kisült, miközben a sárga egyenruhás próbálta stabilizálni a transzporter, és ezután egy pillanatra minden eltűnt a kékségben. Azonban a rematerializálás után érdekes dolgot vettek: nem annyian voltak, ahányan elindultak.
Sorrend: John, Rose, Lauren, Andora, Riddick. Egy válasz jön ide, a következő máshova lesz, kérek mindenkit, hogy figyeljen, hova kell írnia. Lauren, Rose, ti az Ismeretlen bolygó északi féltekéjéhez írtok az ez utáni körben. John, Andora, Riddick, ti pedig az Ismeretlen bolygó déli féltekéjéhez írtok az ez utáni körben
A transzporterhez érve pont az várt ami akartam hogy várjon, a főtiszti kar és egy osztag biztonsági készenlétben vész esetére. - Zsír, akkor irány lefelé. Már ha a főnök készen áll. -mondtam miközben a transzporter főnök felé fordultam.
Aki persze, hogy készen állt így a főtiszti kar a transzporter platformra lépett készen állva, hogy apró darabokra cincálják majd a bolygón összerakják. El is indult a szokott folyamat de még mielőtt átkerültünk volna az utolsó dolog amit láthattunk az volt, hogy a transzporter konzol egy nagy kisüléssel jelezte, hogy valami nagyon nincs rendben. I'm a deserter, the lone eagle in the storm
Az események szinte röptébe teltek, és a következő másodpercben már a transzporterdobogón találtam magamat. Amint a szobába érkeztünk felfutottam oda, a kapitány mellé álltam és mikor jelentették hogy meg vannak a koordináták eltettem a phazeremet a combomon lévő tartóba. - Nem tetszik ez nekem uram. Nagyon nem. - Fejtettem ki még egyszer a véleményem, de nem volt más választásunk hisz a kapitányé volt a választás előjoga így őt kellett követnünk. Hátra fogtam egy kontyba az egyenes szállú szőke hajam, és vártam hogy dematerializálódjunk. Ez be is következett csak épp nem úgy tűnt hogy helyesen. Láttam még utoljára hogy van valami probléma aztán woosh! Ennyi.... Biztos voltam benne hogy ez sem véletlen műve lehetett..
Nagy futtunkban beléptünk a transzporter szobába ahol már várt ránk a másik hajó kapitánya s pár felcuccolt bugris vele egyetemben... -Okay.. Ez buli lesz, ha csak meg nem halunk.. -mondtam kicsit cinikusan, a döntéssel egyet nem értve.. -De a parancs, az parancs.. csak meg ne bánjuk... -tettem hozzá gyorsan, majd felléptem a dobogóra...
A művelet alap esetben gyors, s nem igényel különösebb bohóckodást, de most valahogy máshogy történt... A transzporter főnök nyomogatta össze vissza a gombokat, hogy stabilizálja a dolgot, mikor észrevette, hogy valami nem stimmel... Vissza akartak vinni minket, de ha ezt tették volna, belehaltunk volna, s már a következő pillanatban hárfával a kezünkben repkedtünk volna... Folytatta a folyamatot, s az egyik pillanatban a konzol kisült... Minden kékségbe borult, majd a bolygón találtuk magunkat...
Mikor leértünk, enyhén szólva más volt a felállás mint addig.. Kevesebben voltunk....
Miután elhagytuk a hidat, még tettünk pár kitérőt, hogy ki-ki magához vegye a felszerelését. A transzporter szobába érve már egy kisebb csapat fogadott minket, Ott volt a másik hajó kapitánya, első tisztje, illetve pár biztonságis. Ezután a többi fő tisztel együtt a dobogóra álltam.Majd mikor mindenki készen volt megkezdődött a transzportálás. Sose szerettem igazából ezt a megoldást, hogy szétszedik a molekuláimat, majd újra összerakják. De hát ez az utazás leggyorsabb módja.És biztonságos is alapjába véve. Már elkezdődött a transzportálás, mikor hallom, hogy vmi nincs rendjén. 'Ó,ne' mondom magamba. De már visszaút nem volt, különben összekeverednének a minták. Még annyit láttam, hogy a konzol kisül, majd a bolygón találom magam. Csak éppen nem annyian voltunk, amennyien lenni kellett volna. "Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
A hídról kilépve felszerelésemmel és a többiekkel elindultam a transzporter terem felé hogy lesugározzanak a bolygó felszínére. Út közben átgondoltam a legutóbbi ilyen nagyobb küldetésünket és most nem akartam olyan elbaltázott cselekvéseket elkövetni Meg érkezve a transzport terembe fel léptünk a platformra és elindult az "átvitel" ami már már rutin feladat de mégis szoktak hibák elő fordulni mint most is nem tudtuk mi történt de nekünk a feladatra kellett koncentrálni véleményem szerint.