• Revolution Az új név és design ami meghozza tán a várva várt eredményt.
  • A BH és Lodestar megszűnésével, megérkezett az új hajó... Az ASF Spectre
  • Új ambíciókkal folytatja tovább a Star Trek Revolution! Reméljük a legjobbakat ezutánra is!
Új üzenetek Tagok Forum szabályoks Keresés
  • Oldal 1 / 2
  • 1
  • 2
  • »
Folyosók
Ted Date: Csütörtök, 2013-10-24, 7:55 AM | Message # 1
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
(nagyobb képért katt a képre)


/---/

Hozzáadva (2013-10-24, 7:55 AM)
---------------------------------------------
A négy alak, mely eddig a légzsilip előtt tevékenykedett a bejutáson, elérték a céljukat: bejutottak a hajóra. A kis csapat eddig nagyon szerencsés volt, annyira, hogy az már-már gyanús is. Ahogy körbenéztek a folyosón, szerencséjük továbbra is kitartani látszott, mert nem láttak vagy hallottak senkit a közelben. Vagy Fortuna fogadta őket kegyeibe, vagy valami készül. Mindenesetre Elias, miután meggyőződtek róla, hogy senki nincs a közelükben, a terv szerint a legközelebbi turbólift felé vezette a csapatát, amely természetesen még mindig az előbb megbeszélt rendben követte. A pár részlegnyi távolságot, amely elválasztotta őket céljuktól, incidens nélkül tették meg. Útközben még megálltak az egyik konzolnál, ahol Jennifer ellenőrizhette a híd helyzetét: hatan voltak jelenleg ott, és nem volt lezárva. Miután ezt tudtára adta a többieknek, továbbindultak. Azonban amikor már csak 15-20 méterre lehettek a turbólifttől, úgy tűnt, kifogytak a szerencséből: egy ajtó nyílt ki a csapat többsége mögött, gyakorlatilag Dárius orra előtt. Egy vulkáni tiszt nézett vele farkasszemet, hadnagyi rangban, aranysárga egyenruhában. Vulkáni révén érthető, nem tűnt meglepettnek, de mégis volt valami furcsa a megjelenésében és viselkedésében. Már nyitotta a száját, de láthatóan nem arra, hogy megkérdezze kicsodák és mit keresnek a hajón, sokkal inkább azért, hogy riassza az egész hajót. Mindeközben a kezét is emelte, azonban nem ütni próbált, hanem mintha Dárius a vállára akarta volna tenni. Elsőre furcsának tűnhet, de aki ismeri a vulkáni idegfogást, annak egyértelmű, hogy nem haverkodásra tett kísérletet a vulkáni. Dáriusnak, lévén, hogy a többiek mind előtte voltak, és nem lett volna idejük időben cselekedni, csak a másodperc törtrésze állt rendelkezésére, hogy válasszon: elkábítja-e a tisztet a terv szerint, ezzel kockáztatva, hogy idő előtt lebuknak, vagy gyorsan, de legfőképpen végleg elhallgatja a vele szemben állót.

Sorrend: Elias, Dárius, Jennifer, Axel
Eilas Date: Péntek, 2013-10-25, 7:14 PM | Message # 2
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Szép nyugodtan indultunk el a folyosón előre, célba véve a legközelebbi turbóliftet...
A folyosó kicsi fura volt.. Egyáltalán nem hasonlított az akkori flotta hajók belsejére, ami ugyan nem meglepő, de még is egy teljesen más érzést az a benne való járkálásnak.
Széles, s kissé sötét. Így lehetne egyszerűen jellemezni a halvány kék fényben úszó, moduláris felépítésű járatot ami előttünk haladt.
A falon végig egy fekete sáv futott. Elvileg az a kijelző akarna lenni, csak megszakítás nélkül. Ezen fekete sáv fölött közvetlen, s alatt némi szellőzősorral lejjebb kék led fény világított. Jobban megnézve, közvetlen a kijelzősáv alatt egy másik led sor található, de ez már vörös. Valószínűleg a riadó fény, mivel abban a percben nyoma sem volt annak, hogy aktív lenne.
A fal mellett furcsa mód, volt egy szegélynek mondható szint különbség.. Ebbe voltak beágyazva a folyamatosan kéken világító szegély fények.

Mentünk egy darabig, de senkivel sem találkoztunk.. Már-már túl szépnek tűnt az egész. Meg álltunk, hogy Jenn kicsit megkukkanthassa a falon lévő konzolt (ami végig fut az egész folyosón, nincs külön kijelző sehol, csak az a végtelen)

Voltak páran a hídon, s könnyen be is lehetett volna jutni, ám a hátunk mögött hangot hallottam, s egy zöld vérű manó lépett ki azon. Mint aki nem először lát négy gyanús idegent egy épp indulásra készülő hadihajón.
Már épp szólt volna, s elkábította volna Dárius-t, mikor az elrendezte az ügyet...
Dárius Date: Szombat, 2013-10-26, 8:03 PM | Message # 3
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Lassan indultunk előre  folyosón, ráérős tempóban, én kissé bizonytalanul mint minden hatalmasnak tűnő helyen.
És ez a folyosó hatalmas volt... 
A folyosó hosszúnak tűnt, számomra kellemesen ható megvilágítással. A falakon végig hosszan egyfajta konzolok voltak.
Soha nem jártam még egy Földi hajón sem. Vajon mindegyik ilyen?
Minden esetre ez a belső konstrukció nem tűnt rossznak, már amennyit érzékelni tudtam belőle. Nem hasonlított egy Voin hajó belsőjéhez sem. 
A kezem folyamatosan a fegyveremen volt azonban ennek ellenére is. Hallottam hogy a hídon talán lehetnek, de ahogyan a közmondás szokta mondani:  
- Ahol egy vadállat lakozik ott több is megbújhat. - Mondtam is ki félhangosan a szavakat.  
 
A csapat többi tagja ekkor már előrébb volt, nem sokkal előrébb de valamennyivel hozzám képest.
Már majdnem utolértem a körvonalaikat mikor kinyílt egy ajtó közvetlen mellettem, és egy elég magas szerzet került elém.. Talán mindketten meglepődtünk de én azt hiszem jobban. 
Hátra léptem egy fél lépést, majd reflexből előkaptam a kábító fegyverem, arcon csaptam erősen, majd lelőttem. 
Az ájult teste beesett oda ahonnan jött hosszan csúszva a padlón. 
Mély lélegzetet vettem, egy pillanatra behunyva a szememet álltam meg míg vissza nem csukódott az önműködő ajtó, majd gyorsan vissza tettem a pisztolyom a helyére. Kinyitottam a szemem és megfordulva beértem a többieket. 
- Szépen alszik majd... egy darabig.  - Mondtam halkan Axel mellett elsétálva Eilas-hoz közeledve. 


"Anomalies bug me."
Jennifer Date: Vasárnap, 2013-10-27, 11:18 AM | Message # 4
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
Miután bejutottunk a hajóra egy szép folyosó fogadott minket. Jó széles volt, így legalább kényelmesen elférhet akár több ember is egymás mellett. Egy kicsit sötét volt, de ezen segített néhány világítás. Nekem legjobban a plafon közelében lévő kék, téglalap alakú kis fények tetszettek. Volt még 2 led sor, illetve egy érdekes megoldás: a folyosó 2 szélén volt egy kis szintkülönbség, amibe szintén tettek kéken világító fényeket. A szellőzést egy fekete sáv alatt lévő szellőzősorral oldották meg.
Mivel nem tudtam megállapítani, hogy mi is lehet az a fekete sáv, közelebb léptem hozzá, hogy megvizsgáljam. Még sose láttam korábban csillagflotta hajót.
Megvizsgálva kiderült, hogy ez egy egész folyosón végigfutó konzol, melynek segítségével sok mindent megtudhat az ember a hajóról. Megnéztem, hogy hol is van közbe a híd.

Ezután továbbindultunk a híd felé.
Szerencsére még mindig nem futottunk senkivel se össze. Útközbe néha ellenőriztem, hogy jó felé megyünk-e.
Sikeresen el is jutottunk majdnem az egyik turbólifthez, mikor hirtelen hangokra lettem figyelmes a hátam mögül. Mikor megfordultam, láttam hogy egy tisztel sikerült Dáriusnak összeakadni. Mielőtt segítségére tudtam volna sietni, ő már elintézte addigra az ellenfelét.


"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"


Edited by:Jennifer - Vasárnap, 2013-10-27, 2:29 PM
Axel Date: Kedd, 2013-10-29, 2:55 AM | Message # 5
Eternity - Pílóta
Axel Snow
Messages: 14
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
Szép kis hajó ez, bár láttam már szebbet, de mindazonáltal nagyon különleges. A falon végigszaladó konzol vagy konzolok? Nem ez eg hosszú kijelző, huha ez nagyon tetszik. Majd ha a mienk lesz a kicsike végre majd megnézem le tudja-e mérni milyen gyorsan futok mellette, no persze ha senki sem lát majd. Pff nem értem, hogy miért nem szúrtak még ki minket. Talán nincs senki ezen a madárkán, nem az túlságosan egyszerű lenne, jobb ha inkább a környezetemre figyelek és nem a gondolataimra. A testvérem mondta nekem ezt sokszor, na tessék megint elkalandozok.
Jennifer azt mondta hatan vannak a hídon, mi az alszanak odafenn vagy mi, hogy nem vettek észre, oh el is felejtettem ez a csillagflotta.
A lift felé battyogva "végre" beleszaladtunk valakibe vagyis Dáriusz volt a szerencsés aki kezet fogott a vesszel és még az arcába is köpött. Mikor képen törölte a vulkánit és utána lelőtte. Basszus ha az a fickó mellettem lépett volna ki nem lennénk most ilyen boldogak, én meg ájultan feküdnék.
Mikor a hősünk elment mellettem azt mondtam neki:
- Háhá ezt még jövőhéten is érezni fogja, szép volt!- szerintem észre sem vett de mind egy is.
Tovább mentünk a lifthez. Na most kezdtem el igazán izgulni.
( sanálom a helyesírási és elgépési hibáimat , a gépemen nincs net és telefonrol nehéz átnézni a szöveget)
Ted Date: Kedd, 2013-10-29, 1:24 PM | Message # 6
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
A vulkáni tisztnek nem volt ideje túl sok ideje, mégis sikerült annyit mondania "Most...!" mielőtt elkábítva visszazuhant volna a előbbi tartózkodási helyére. Az ajtó becsukódott, és a csapat fellélegezhetett kissé, bár a vulkáni elharapott mondata nem sok jót sejtetett. Rövid további séta után végre megpillantották a turbóliftet, és kiderült, hogy miért nem találkoztak szinte semmi ellenállással az úton: a turbólift ajtaja kinyílt, és négy biztonsági tiszt rontott ki, felemelt fézerrel. Dárius, kifinomult hallásának köszönhetően meghallotta a mögöttük is felhangzó lépteket, azonban mire megfordult, újabb négy fézer szegeződött feléjük, a folyosó egy olyan szakaszán, ahol nem volt más ajtó, csak a turbólifté. Körbe voltak véve, az ellenfeleiknek megvolt a meglepetés előnye, és még kétszeres túlerőben is voltak. Mindeközben a falakon végigfutó konzolon is megjelenő "Behatolás riadó!" felirat mellet a világítás színe is megváltozott, és ezt megerősítve megszólalt a riadót jelző hangjelzés is. Ha nem Csillagflotta tisztekkel álltak volna szemben, máris véget ért volna a kalandjuk, hiszen rögtön lelőtték volna őket, így viszont még volt egy kis esélyük a felállított csapdából való menekülésre. A tisztek közül az egyik ugyanis, hangosan beszélni kezdett.
-Dobják el a fegyvereiket és adják meg magukat azonnal. Le vannak tartóztatva - a felszólaló nem húzta az időt, csak lényeget mondta. Ahogy a nyolc fézer rájuk szegeződött, a kis csapat tagjai Elias-re néztek, vezető lévén az ő döntése lenne hogy megadják magukat, vagy sem. Ám még mielőtt az említett bármit is mondhatott vagy tehetett volna, egy újabb flottaegyenruhás lépett ki a folyosó irányából érkező csapat mögé. Ezután a dolgok menete felgyorsult: az újonnan jött, kilencedik egyenruhás nagy hatósugárra állított fézerével elkábította az előtte álló négy embert, miközben odakiáltott az Elias vezette csapatnak, hogy a turbólift felőlieket intézzek el. Utóbbiak nem is haboztak sokat, kihasználva a tisztek megrökönyödését (ami abból fakadt, hogy számukra láthatóan egyik társuk semlegesítette fél csoportjukat), a lehető leggyorsabban elkábították őket, még mielőtt azok akár egy lövést megejthettek volna. Ezután Elias, aki már természetesen felismerte a Csillagflotta tisztnek álcázott Sitrát, mint egyszemélyes felmentősereget, hangosan is elmondta ki az, és hogy velük van, hátha valamelyikük nem ismerte volna, csak a biztonság kedvéért. Az így már ötfősre hízott csapat, a helyzetre való tekintettel rövid üdvözlés után, már egyéb incidens nélkül eljutott a turbóliftig. Itt Eliasra várt a döntés: megkockáztatja, hogy újabb csapdába futnak bele, és egyszerűen felmennek a turbóliftel a hídra, vagy megpróbálkozik valami kifinomultabb, leleményes ötlettel, illetve utóbbi esetben ő maga dönti el a stratégiát, vagy kikéri társai véleményét is.

Sorrend: Elias, Dárius, Jennifer, Axel, Sitra
Eilas Date: Kedd, 2013-10-29, 8:11 PM | Message # 7
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Dárius gyorsan lerendezte az ügyet, s még úgy is tett, mintha semmi sem történt volna... Reméljük nem is lesz ebből semmi..
-Akkor húzás tovább... -mondtam halkan, majd tovább indultam. Kezdett kicsit furcsa lenni, hogy tényleg  csak egyvalakivel találkoztunk idefenn...
Egy rövidebb menetel után, megláttam a turbóliftet.. Kezdtek összenni a dolgok, ám ekkor a lift ajtaja kinyílt, s négy fegyveres vadállat rontott ki rajta... Rögtön megfordultam, de ott is jött már az ellen... Csapdában voltunk... Nem volt menekvés... Még is, nyugodt voltam, noha tudtam, egy hajszálon múlik a siker... És az a hajszál ahogy elnéztem, még váratott magára...
A kijelző soron hirtelen "Intruder alert!" felirat jelent meg.. Itt már kissé kezdtem aggódni, hogy nem ér id időben...

Elkezdte az egyik, hogy le vagyunk tartóztatva, meg hogy dobjuk el a fegyvereinket.
-Egy frászt! -mondtam neki, majd láttam, hogy mindenki rám néz... Ilyen esetben, máskor elkezdeném a lehetőségeket boncolgatni, megtévesztő akciót kieszelni, ám erre nem volt szükség... A menekvésünk megérkezett...
Egy újabb, kilencedik ember jött, hogy segítsen a biztonságiaknak.. látszólag, mert ugyanis velünk volt, s szinte azon nyomban lelőtte a lift felöli négyet, így már csak a maradékot kellett nekünk elintézni...

Azonnal felemeltem a phaser-em, majd ráirányítottam az egyikre... Mellkason lőttem, de kábítón volt... Nem igazán akartam holtakat, reméltem a többiek se...

-Kössz... Éppen időben! -mondtam neki, majd feléje léptem...
-Emberek! Ő itt Sitra Gysk! Az ötödik tagja a kis csapatnak... Már napokkal előbb felküldtem, hogy épüljön be a legénységbe, hátha nehézségeink lesznek... Szerintem jó ötlet volt... -mondtam ránézve..
-Ja, Ők itt -mutattam Dárius-ra először- Scea Dárius, Jennifer McGillon és Axel Snow...

A bemutatkozások után, odatoltuk végre belünket a lifthez... Már épp nyitottam volna az ajtaját, mikor eszembe jutott, mi van ha odafent is csapda vár...
Fél percnyi gondolkozás után, egy aprócska terv jutott eszembe...
-Mi van, ha felküldünk egy apró hangbombát -amit akár az egyik flottás kommunikátorból elkészíthetünk- majd mi a Jeffries csöveken megyünk fel? Vagy van valakinek egyéb használható ötlete? -kérdeztem, próbálva kicsit lazábbnak tűnni, de ekkorra már én is kezdem kissé ideges lenni.. Itt a célegyenesben...
Dárius Date: Kedd, 2013-10-29, 9:33 PM | Message # 8
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Axel mondatát elengedtem inkább a fülem mögött.
" A szebb az lett volna ha meg se szólalt volna a Vulkáni. Mert valamit mondott az biztos. " - Gondoltam magamban.
Rossz érzés lett úrrá rajtam, nagyon rossz érzés. Egy szót sem szóltam épp ezért ezek után hanem az előttünk elterülő roppant érdekes folyosóra koncentráltam.
Idegen területen nehezebben tájékozódtam, ráadásul ez még tágas is volt és hosszú. És ez a Vulkáni ha lehet még jobban megzavart...
Merev arccal követtem Eilast, tartva az alakzatbeli utolsó "szerepem" jó katona módjára.

Kis séta után azonban megálltunk egy ajtó előtt ami valószínűleg a turbólift lehetett.
Eilas alakjára pillantottam, mert egy pillanatra több kérdés is megfogalmazódott bennem, mire az ajtó hirtelen kinyílt és kivonultak belőle a tisztek.
Csapda. Frontálisan. És mi belesétálunk?
- Soha nem sétáltam bele csapdába. - Mormogtam el halkan, alig hallhatóan, miközben előszedtem a két pisztolyom és céloztam.
Idáig nem is lett volna gond, azonban még ketten közeledtek felénk elég gyors léptekkel. Elég gyors vagyok általában de mire megfordultam már késő volt: körbe voltunk véve.
Céloztam az egyikre, majd a másikra, de egyértelmű volt hogy a sötét körvonalú alakok akik a biztonsági tiszteket sejtetik fölényben vannak.
" Nem baj, harcoltam már túlerőben. "- De akkor is badarság lett volna részemről támadni.. bár már gondolkoztam egy terven mikor egy kilencedik alak közeledett.
Felé kaptam a fejem, becélozva most őt, valamiféle megfenyegetéses ötleten gondolkodva mikor az lelőtte a saját társait, habár maradt még egy pár.
Az egyikkel Eilas végzett, a másikat meg reflexből én lőttem le altatóval. A lehulló tisztre pillantottam, majd vissza a minket rejtélyes okból megsegítő nőre.

Úgy tűnt a Vulkáni után még jobban meglepődtem, ám azonnal felé céloztam.
Eilas azonban nekem nagyon úgy tűnt hogy ismeri a szerzetet így bemutatott neki minket. A bemutatkozás végén utolsónak leengedtem a pisztolyom, majd egy fél lépéssel közelebb léptem a Sitra Gysk néven bemutatott nőhöz. Végignéztem rajta, gyorsan kicsilapizálltam azt hogy ő is elég fiatal lehet, majd hozzátettem egy kis gondolkodás után:
- Üdv. - Aztán követtem Eilast aki nem ment sokkal tovább, akinek az ötlete egy hang-bomba felküldése volt meg a csövek.
- A kompjúter-zsenink nem tudna esetleg valami felülíró kóddal kivégezni mindenkit a hídon? - Körbe néztem. - Csak vicceltem... felőlem mehet a bomba.


"Anomalies bug me."

Edited by:Dárius - Szerda, 2013-10-30, 10:42 PM
Jennifer Date: Szerda, 2013-10-30, 11:46 AM | Message # 9
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
Miután rendeződött a csetepaté, tovább indultunk a turbólift felé.
Ám, mikor odaértünk megtörtént az, amit eddig hiányoltam. Sikerült belefutnunk az első nagyobb biztonságis csoportba. Visszafordulni se tudtunk, mert mögülünk is újabb 4 biztonsági tiszt érkezett.
-'Na, innen nincs menekvés.'-suttogtam, mert nem tudtunk más fele menni, nem volt másik ajtó. Be lettünk kerítve.
Előkaptam a fegyverem, hogy tudjak is valamivel védekezni. Majd megjelent a "Behatolás riadó" felirat a konzolon,. úgyhogy tudtam, hogy most már a hajón tartózkodó összes személy tudni fogja, hogy valaki(k) betört(ek) a hajóra. A fények is vörösre váltottak, majd egy eléggé idegesítő riasztó hang is megszólalt.

Megadásra szólítottak fel minket, de Nasel megadta a választ: "Egy frászt". Így tudtam, hogy akkor jön a harc. Meg ha már idáig eljutottunk, nem fogjuk csak így feladni.
Ekkor egy újabb ember jelent meg, egy nő, így még nagyobb túlerőbe kerültek. Azonban ekkor, mint derült égből villámcsapás, hirtelen elkábította az előtte lévő 4 társát. Mi pedig elintéztük a maradékot.

Nasel úgy köszöntötte az újonnan érkezőt, mintha ismerné. Ki is derült miért, ő is a csapat tagja, csak eddig beépült a legénységbe, hátha segítségre szorulunk. Mintha megérezte volna.
-Hello, és köszi.'-köszöntem neki.

Ezután átbeszéltük a következő lépést: A hídra felküldünk egy hangbombát elterelés képen, mi meg a jeffries csöveken keresztül jutunk fel oda.
-'Részemről mehet'-mondtam.


"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"


Edited by:Jennifer - Szerda, 2013-10-30, 11:46 AM
Axel Date: Szombat, 2013-11-02, 0:55 AM | Message # 10
Eternity - Pílóta
Axel Snow
Messages: 14
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
Mikor a turbólift ajtaja kinyílt és kiözönlött belőle a sok tiszt arra gondoltam, hogy mennyire is utálom ha bejön ha valami rosszat érzek.
A fegyveremhez nyúltam de inkább megszakítottam a mozdulatot mikor még négy alak jelent meg mögöttünk phaserrel a kezükben. Semmi hirtelen mozdulat... Végignéztem a többieken ők is meglepettek voltak.
Jaj most mi lesz? Nem akarok visszamenni a börtönbe, aztán mégis megmarkoltam a pisztolyom, csak úgy nem fogjuk megadni magunkat legalábbis nagyon is remélem. 
Megadásra szólítottak fel, ránéztem a főnökre, hogy most mi tévül legyünk, lőjünk, vagy essünk nekik puszta kézzel, milyen okos ötletek tekereghetnek meg Eilas fogaskerekei közt." Frászt"
Ez a frászt dolog egészen tetszik jó hozzáállás, de esélytelen.
Pont hátranézem mikor megjelent még egy valaki egy mordállyal  kezében. Na most van végünk, ez leszed minket, de nem így lett lelőtte a hátsó négyest majd kiáltott hogy mi is tüzeljünk. Végül is az ellenségem ellensége a barátom.
Felemeltem pahaserem és lelőttem a bal szélsőt, akinek a pisztolya már a kezdetek óta kacsintgat rám.
-Ezt nektek haha!- kicsit túlreagáltam azt hiszem. Mindet elintéztük és a figyelem központjába a megmentőnk került.
Az ismeretlen nem is volt nagyon ismeretlen, szerencsére velünk van. Mikor bemutattak neki azt mondtam:
-Szia! Axel Snow, szolgálatodra! Szép lövés volt köszi, életmentő vagy.- Megvan a mai nap hőse.

Mikor a terveket vitattuk meg nekem is eszembe jutott egy.
-Nem rossz ötlet én benne vagyok de nekem is van egy ötletem. Szerintem öltözzünk be biztonságiaknak és menjünk fel mind a hídra a turbólifttel majd gyorsan az ott tartózkodókat is leszednénk miután elhiszik, hogy velük vagyunk.
Sitra Date: Szombat, 2013-11-02, 7:49 PM | Message # 11
Eternity - Biztonsági
Sitra Gysk
Messages: 9
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 1
Sitra alig várta már, hogy végre megérkezzen Nasel és a csapata. A megbeszéltek alapján ő már napokkal ezelőtt felköltözött a hajóra, hogy ha fennakadás történne a behatolás során, legyen akkor valaki, aki közbe tudjon lépni. Sitra így beépülve várta a pillanatot, hogy elkössék ezt hajót. Miközben még csak az előkészületek folytak addig ő neki itt a hajón volt ideje szemügyre venni a kicsikét és hát a kiépítése és az a modern technika, amit ennek a felépítésére használtak fel egészen lenyűgözte őt. A hajó felavatásának a napján nem sokkal a beszéd kezdete után el is kezdődött a mulatság.
Először is valahogy sikerült előidézniük, hogy bekapcsolódjon a vészjelző. Sitra magában morgott, hogy lehetek ennyire óvatlanok majd áldotta a tervek rá eső részét, így talán még sikerülhet az akció. Amint megkapta a parancsot, hogy ő is induljon, a behatolok megállítására ellenőrizte a fegyverei állapotát miután mindent rendben talált elindult az egyik liften, hogy a csapathoz siessen. Hogy meg fognak lepődni, már mint ha lesz idejük, gondolta magában majd készenlétben tartotta maga előtt a fegyverét. Amint kilépet a liftből látta, hogy Eliasékat már körül is vették. Jó katonához mértan azonnal felmérte a terepet, mérlegelt és négy célzott lövéssel ki is iktatta az első négy biztonságit majd odaszólt nekik, hogy intézzék el a többit miközben ő szép nyugodtan oda sétált hozzájuk.
Csendben megvárta még Elias bemutatja a kis csapatnak és felvilágosítja őket arról, hogy ő is velük van és ez is a terv része. A köszöntéseket egy biccentéssel viszonozta és a csapat megszemlélése helyett inkább a tervre összpontosított, mert úgy gondolta, hogy a későbbiek során úgy is ki derül ki mennyit ér valójában. Meghallgatta a további tervet majd a többieket, hogyan vélekednek róla még az egyikük, aki Axel Snowként mutatkozott be egy újabb ötlettel is elő állt. Gyors megfontolás után ő is megszólalt. – Mind a két terv jól hangzik, de szerintem az első kevésbé kockázatos azért én a robbantásos módszerre szavazok.


Edited by:Sitra - Szombat, 2013-11-02, 7:54 PM
Ted Date: Vasárnap, 2013-11-03, 8:35 PM | Message # 12
Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő
Edward Forrest
Messages: 79
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
A bemutatkozás és tervmegbeszélés után Elias, figyelembe véve hogy a többség támogatta a tervét, a hangbombás tervnél maradt, és ezzel a lendülettel odament az egyik elkábított tiszthez, és le is vette a jelvény-kommunikátorát, majd Jenniferrel együtt dolgozni kezdett rajta, miközben a többieknek kiadta a feladatott, hogy keressék meg a legközelebbi hozzáférési pontot a Jeffries csövekhez, valamint az elkábított tiszteket valami kevésbé feltűnő helyre hordják a biztonság kedvéért. Sitra, Axel, és Dárius el is indult, de nem kellet sokáig keresgélniük: az első forduló után Axel rögtön talált egy megfelelő járatot, és ezt oda is kiáltotta a többieknek. Sitra és Dárius el is indult felé, amikor megint megingott a szerencséjük: egy-egy ajtó nyílt ki két oldalról, és két aranyegyenruhás ugrott ki rajta. Sitra és Dárius reflexből tüzeltek, és elkábították a biztonságiakat, akik Sitra egyenruháját látva elbizonytalanodtak, és így védekezni se tudtak volna. Kezdett mindenkinek amolyan elvarázsolt kastély érzése lenni a hajóval kapcsolatban: vagy nem találkoznak senkivel, vagy megjósolhatatlan helyen és időben bukkannak elő a Csillagflottások. Ezután a kis incidens után, mindhárman visszamentek a Jenniferhez és Elias-hoz, hogy eltüntessék a nyílt térről a pórul járt biztonságiakat. Mire végeztek, már a hangbomba is készen állt, így Elias még egyszer visszakérdezett, hogy mindenki kész-e, majd élesítette a kommunikátorból átalakított fegyvert, és felküldte a turbóliftet a hídra. A kis csapat ezután, a korábban felfedezett ajtón keresztül a Jeffries csöveken keresztül, elindult a hídra.

Egyet még ide, a következő kör pedig a Hídon lesz.
Sorrend: Elias, Dárius, Jennifer, Axel, Sitra
Eilas Date: Vasárnap, 2013-11-03, 9:10 PM | Message # 13
Eternity - Kapitány
Eilas Nasel
Messages: 17
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Egy rövid megrökönyödős pillantást vetettem Axel-re, s csak pár szó jutott ki a számon...
-Ez nem egy akciófilm... Túl kockázatos.
Majd kicsit átgondolván a dolgot, ténylegesen erre a következtetésre jutottam. Nem valószínű, hogy bevennék. Egy ilyen hajón a biztonságiak ismerik egymást.. Már mikor idejönnek, megjegyzik egymás pofáját.
-Oké.. Maradunk a hangrobbantásnál...
-Jenn! Alakítsuk át ezt a vackot! -mondtam miközben lehajoltam az egyik félhullához, s letéptem róla a komm jelvényét.
-Dárius, Sitra, Axel! Keressetek egy járatot, majd tüntessétek el a nyomokat... Addig mi megbütyköljük ezt a sz@rt... -mondtam, majd gyorsan felnyitottam a jelvény hátsó részét...
-Na gyerünk!

Az eszköz átalakítása, viszonylag egyszerű volt. Csak a jeladót kellett megfelelő frequenciára hangolni, hogy az emberi fül számára észlelhető legyen... Sikerült annyira lejjebb vinni, hogy hallhatónak ugyan nem nevezhető, de elegendő erővel rendelkezik, hogy eszméletüket vesszék tőle, mind azok akik hallósugárban vannak... Lehet ha van Vulcan-i, akkor az még hallani is fogja...
Már csak az időzítést kell beállítani, amihez Jennifer valószínűleg jobban ért, így oda is adtam neki a ketyerét teljes mértékben, plusz a kezébe nyomtam a PDA-m, amivel beprogramozhatja...
-Tessék... Ezzel könnyebb lesz.. Másfél perc elég lesz, csak legyen bekapcsolható az időzítő, ne mostantól másfél perc legyen...-mondtam, majd pár perccel később, mikor kész lett vele, s a többiek is elintézték a dolgokat, odaálltam az ajtó elé.

A lift ajtaját kinyitva, lehelyeztem a kis kommjelvénybe bújt bombát a lift közepére, s elindítottam a hídra...
-Kábé másfél perc múlva, fél perccel azután, hogy felért fog robbanni...-magyaráztam, majd elindultam a többiek által talált Jeffries cső felé, s bemászván a híd felé kezdtem el mászni...
Dárius Date: Vasárnap, 2013-11-03, 9:37 PM | Message # 14
Eternity - Első-tiszt
Scea Dárius
Messages: 38
Reproofs:
Reputation
[ 0 ]
Not Available
Awards: 0
Pár pillanatig kifejezéstelen arccal bámultam Axel-re, miközben nekidőltem a falnak karba tett kezekkel,
majd biccentettem Eilas mondatára miközben rá se néztem.
- Jól van, ahogy akarod.- Megvontam a vállam, és a Sitra nevezetű nő mellé álltam. - Keressünk járatot... Si.. Sitra? - Mondtam ki elég bizonytalanul a nevét mert kissé nehezemre esett kiejteni azt, majd előre indultam.
Őszintén szólva nem is gondoltam komolyan hogy majd én találok egyet... számomra a falakon ha volt is járat az is összemosódott a háttérrel. Bár úgy tettem mintha profi "cső kereső" lettem volna. Sitra viselkedébúől tanulva néztem balra-jobbra.. amikor Axel szólt hogy talált valamit - olyan hangerővel mint egy torpedó - egy kő esett le a szívemről.
Azonnal abbahagytam a színlelt keresgélésemet, megfordultam feléje és elindúltam, erre kiugrott pár egyenruhás alak.

Reflexből tüzeltem rájuk, ahogy Sitra is.
Egyenként estek le... Mikor mindd lehullt még egy pillanatig vártam hogy vajon mi fog még elugrani, majd felegyenesedtem és eltettem a pisztolyom.
Elismerően tekintettem a nő alakja felé, egy biccentéssel majd mikor beértem Axelt, megütögettem a vállát.
- Ügyes munka, kölyök. - Szóltam oda neki komoly arccal. Vissza tettem az övemre a fegyverem, majd megnéztem a csövet.
- Érdekes. - Reagáltam le sokatmondóan, ezzel azonnal vissza is fordultam Eilas felé, és mereven pakolgatni kezdtem az ájult tiszteket ide-oda ahol nem feltűnőek.
Ezek után vissza mentem Eilashoz, megvártam míg végeznek és követtem őt a csőbe....
- Remélem nem tévedünk el.. utálom az ilyen helyeket... - Tettem még hozzá.


"Anomalies bug me."

Edited by:Dárius - Vasárnap, 2013-11-03, 9:56 PM
Jennifer Date: Hétfő, 2013-11-04, 10:20 AM | Message # 15
Eternity - Technikus
Jennifer McGillion
Messages: 28
Reproofs:
Reputation
[ 1 ]
Not Available
Awards: 0
Axelnek is volt ötlete, de a többség a hangbomba mellé pártolt, így abba maradtunk, hogy azt a tervet hajtsjuk végre. Axel tervével én se értettem egyet, mert szerintem nem dőlnének be a tervnek.
Így egy hangbomba gyártásának kezdtünk neki. Nasel az egyik tisztről levette a kommunikátorát. Közbe megbízta a többieket azzal a feladattal, hogy keressenek jeffries csövet. amin keresztül eljuthatunk a hídra. Ezután Nasel átállította a kommjelvényt egy megadott frekvenciára, hogy igazából hallható ne legyen, de az illető mégis elkábuljon tőle.

Mikor befejezte, akkor jött az én feladatom. Időzítőt kellett beállítanom rá, hogy a felküldés után másfél percel robbanjon. Ehhez segítség képen kaptam egy PDA-t.
-'Rendben.'
Ránéztem a PDa-ra és látom, hogy az sokat fog segíteni. Rajta volt a programozáshoz szükséges legfontosabb információk. Hozzákötöttem a PDA-t a kommunikátorhoz, és átprogramoztam vele. 
Mikor kész voltam szóltam Naselnek, és vissza adtam neki a bombát.

A többiek megtalálták  a jeffries csövet is. Nasel felküldte a bombát, majd elindultunk a jeffries csövekhez.
Odaérve bemásztunk a csőbe, ami szűk volt és kényelmetlen, így remélem nem kell majd sokat mászni benne.


"Why should I be afraid of the next day? I am not sure I will see it."

"There is no stronger bond of friendship than a mutual enemy."

"To see a World in a grain of sand
and a Heaven in a wild flower,
Eternity in an hour
and hold Infinity in the palm of your hand!"


Edited by:Jennifer - Hétfő, 2013-11-04, 7:08 PM
  • Oldal 1 / 2
  • 1
  • 2
  • »
Keresés:

ComingSoon

No info

Read more...

ComingSoon

No info

Read more...

Mesélő: Ted

No info yet

Read more...