Híd - Oldal 2

Híd

John

Date: Szombat, 2013-10-12, 6:16 PM | Message # 16

Retired

John Porter

Messages: 33

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Épphogy sikerült a megadott távolságba tolatnunk a másik hajóból egy nagy energia löket indult meg felénk ami nem nézett ki túl barátságosnak.
- Vörös riadó! -mondtam szinte azonnal
A pajzsok azonnal működésbe kezdtek és deflektálták a löketet így a burkolatban nem eshetett kár szerencsére.
De a problémák sora csak ezután kezdődött, megjelent a Wyoming közelében egy kis fényes pont ami egyre csak nőtt. Riddick hadnagy szkennelési eredményei alapján egy féregjárat nyílt meg és a gravitációs mezeje a méretével együtt nőni kezdett. Először a Wyomingot majd minket is elkezdett egyre gyorsabban maga felé húzni.

- Mi a pokol, vonósugarat a Wyomingra! Teljes hátramenet! -adtam ki a parancsot

De a dolog reménytelen volt, Cross parancsnok jelentette hogy nem tudunk kitolatni a jelenségből mert ketté szakadhat a hajó, úgyhogy muszáj volt hagyni magunkat. Épp felmerült bennem egy ötlet hogyha teljes meghajtással a jelenség felé indulunk talán a saját gravitációs erejét felhasználva kiszabadulhatunk a vonzásából, de már túl késő volt.
A következő pillanatban már a járatban voltunk, amilyen szép látvány volt olyan veszélyes is. A Lodestar csikorgó hangokba kezdett majd az egyik konzol túlterhelődött és felrobbant. Már jelentés sem kellett ebből lehetett tudni hogy a burkolatot eszi a járat és ha nem teszünk valamit a jelenség meghajlít minket mintha csak műanyagból lennénk.

- Hosszútávú szenzorokból, fegyverekből minden energiát a szerkezetintegritás mezőbe! -reagáltam gyorsan

A tartalék energiát csak végső esetben akartam felhasználni hiszen még ki is kell jutni innen, ezért döntöttem a jelenleg fölösleges rendszerek energiaellátásának átirányítása mellett.

I'm a deserter, the lone eagle in the storm

Lauren

Date: Kedd, 2013-10-15, 7:11 PM | Message # 17

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

A furcsa jelenség még-furcsábbá vált mihelyst eltávolodtunk tőle. Villant, majd eltűnt... Azt gondolhatta volna mindenki, hogy ezzel vége, de nem, mert egy lökéshullám indult felénk.
-Vörös riadó! -ismételtem meg a parancsot, mialatt elindítottam.
Épp időben sikerült aktiválni a pajzsot, mivel a lökéshullám igencsak erős volt. A pajzs azonban jól bírta, s nem lett bajunk.

A szenzorok elég irreális paramétereket mutattak. Először azt hittem, valami szenzor hiba, esetleg mégis esett sérülés a hajóban, csak nem vettük észre, de a Scan megerősítette az adatokat. Egy növekvő féregjárat található előttünk. A Gravitációja hatalmas volt úgy kívül, mint belül. Nem igazán tetszett a helyzet, s már láttam magam előtt, hogy beszippant ez az izé...

Kezdtem érezni, hogy a mesterséges gravitáció a féregjárat irányába torzul.. Ha nem ilyen helyzetben lettünk volna, korrigáltattam volna a gépházzal, de most volt fontosabb dolog is... Elkezdte az a feneketlen gyomor beszívni a Wyoming-ot. A Lodestar se menekülhetett eme robosztus vonzás elől.
Parancsra vonósugarat eresztettem a másik hajóra, majd a Lodestar hátrálni kezdett.. Pár pillanatig ellen is tudtunk állni, de ez nem vezethetett semmi jóra...
-Kapitány! Ha sokáig állunk ellen, főlő hogy a hajó hamarosan kompaktabb lesz, mint a jelenlegi formája, ám nem hiszem, hogy akkor hasznát vesszük, vagy egyáltalán túléljük! -jelentettem, majd újabb parancsra a féregjárat felé indultunk teljes meghajtáson. A gravitációs csúzli jó ötlet lett volna, ám nem jött össze... Magába szívott minket, s a Wyoming-ot is...

A féregjárat belül lenyűgöző látványt nyújtott, főleg nekem aki rajong az ilyesmikért, ám a hajó nem így vélekedett...
-Nem lesz ennek jó vége, ha sokáig itt maradunk, mert megint fenn áll a kényszerített osztódás veszélye... A tömegvonzás itt nem egyirányú, egymás ellen hatnak a különböző erők... -magyaráztam a kapitánynak, de úgy tűnt, enélkül is értette, hogy papírhajó vagyunk a Niagarán...
Ezt az állítást a hajó falán történő vetemedés is igazolta:
-10-es, 16-os, 20-as szinten és környékükön vetemedik a burkolat! -tettem hozzá...
Erre a hajó egy szép konzol túltöltéssel válaszolt, ezzel megsebesítve két tisztet.. Szerencsére a Dokinál volt az orvosi táskája, így tudta kezelni őket.

Porter kapitány mérlegelte a helyzetet, majd a hosszútávú szenzoroktól és fegyverekből a szerkezeti integritás mezőbe irányíttatta az energiát...
-Átirányítva! -mondtam majd tovább figyeltem, s vártam a parancsokat.

Andora

Date: Szerda, 2013-10-16, 6:27 PM | Message # 18

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Miután elég messzire eltávolodtunk a Wyomngtól vártuk mi történik. Nem is kellett sokat várni, hirtelen egy vakító, fényes csóva jött ki a hajó deflektorából. Elvakított egy időre, nem láttam mi is történik közbe.
Meghallottam, hogy a kapitány hirtelen vörös riadót rendel el. Erre felkaptam a fejem, és miután újra rendesen láttam, megláttam, hogy egy lökéshullám közeledik felénk.
Vörös riadó elrendelésével egy időbe a pajzsok is bekapcsoltak, még pont időbe. Ekkor örültem, hogy hátrébb húzódtunk, így csak a pajzs gyengült meg, ha közelebb lettünk volna lehet nem ússzuk meg ilyen könnyen.
'Hú,ezt megúsztuk.'-jegyeztem meg.

De ezzel nem értek véget az események. Most egy fényes pont kezdett el nőni.
Scant futtatott le rajta Riddick hadnagy, amiből kiderült, hogy a fényes pont egy féregjárat kiindulópontja.
Wyoming ekkor el is indult a féregjárat felé, de ekkor a mi hajónk is elkezdett a féregjárat felé indulni.
Hátramenetbe kapcsoltunk, miközben vonósugarat bocsátottunk a másik hajóra, de le kellett állnunk a vonósugárral, különben kettészakad a hajó. Így minket is beszippantott a járat.
És ekkor kiderült, hogy veszélyes lehet ránk a dolog, mert ellentétes irányú gravitációs hatás hatások jellemzők ezen régióba.

Majd az első tiszt jelezte, hogy a hajó fala vetemedni kell. De, hogy hol, azt már nem hallottam, mert ekkor nem messze tőlem felrobbant az egyik konzol, és 2 tiszt is megsérült, így elindultam megvizsgálni őket.
'Na, most jól jön a táska.'-gondoltam.
Odaérve megvizsgáltam őket. Az egyiknek csak a keze égett meg, de a másik nem úszta meg ilyen könnyen, pont az arcába robbant a konzol.
Nyugtatót adtam az utóbbi embernek, és felkészítettem, hogy a gyengélkedőre szállítsuk. Majd elláttam a másik ember égési sérüléseit.

"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."

Edited by:Andora - Szerda, 2013-10-16, 7:06 PM

RoseKirk

Date: Csütörtök, 2013-10-17, 6:25 PM | Message # 19

Excalibur - Kormányos

Rose Kirk

Messages: 24

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A képernyő előtt a Woyming-ból valamiféle fényes csóva tört elő.
Szinte az arcunkba villant de mégse.. a fények erősen zavartak és nagyon megijedtem. Ahogy a feladatomra próbáltam koncentrálni szinte folyamatosan a gyerekeimre gondoltam. Bár volt velük valaki akkor is idegesített hogy nem tudtam mi van velük.. Gondolataimmal egy időben csendült meg a vörös riadó idegtépő hangja, és változott a híd színe vörös lámpás negyeddé...
Azonban volt más figyelemfelkeltő jelenség is ezen felül: egy kis porszemnél nagyobb pont jelent meg a képernyőn de lemosni azt nem lehetett. És a pont szépen növekedni kezdett, elég gyorsan.
Hamarosan jelentettek is hogy ez valamiféle féregjárat. A Woyming már el is kezdte az utazását bele, én pedig teljesen lemerevedtem. Soha nem láttam még ilyet... Éppen javasoltam volna a távolodást nagyobb mértékben is, mert nem láttam értelmét a maradásnak.
- A Woyming.. - Motyogtam. - Uram a Woyming-ot elnyelte már, javaslom pucoljunk.. A féregjárat beszippant minket! Kapitány hatalmas a gravitációs ereje, magábaszippantja a hajónkat is! - Kiáltottam el magam idegesen, aztán a parancsnak megfelelően hátrálni kezdtem, de az nem volt hatásos.
- A parancsnoknak igaza van! - Reagáltam le Cross parancsnokot. - Olyan kompaktok leszünk hogy csak na, hamarosan! - Idegesen a panelomra néztem, majd előre. A korrigációs adatok folyamatosan dühösen pittyegtek a panelomon, szinte minden másodpercben mást jelezve ki. A második parancs csak ezek után érkezett: előre.
Tettem amit tennem kellett, bár minden egyes másodperccel közelebb kerültünk a járathoz, ami végtére is benn szép volt de ez nem tudott megnyugtatni.
Benn vagyunk... és a Woyming is.. Hol vagyunk?

Ted

Date: Csütörtök, 2013-10-17, 7:41 PM | Message # 20

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Ahogy az energiát átirányítottak, a zötyögés csökkent, egyenletes remegéssé változott, de ami a fontosabb, a hajófal így már többé-kevésbé kibírta az utat a féregjáratban. Hiába próbálták helyzetüket meghatározni, a bejövő adatok teljesen ellentmondtak egymásnak. Aztán egyszer csak hatalmas rázkódás rázta meg a hajót, amitől minden álló elesett, az ülők pedig kiestek a székükből, e mellet pedig újabb konzolok töltődtek túl. Csak Elisabeth és Rose úszta meg sértetlenül a dolgot, a többiek azonban így vagy úgy megsérültek. Lauren átesett a széke karfáján, és mindeközben kiugrott válla, míg Riddick és Rico hadnagyok a konzoluk túltöltése miatt szenvedtek el égési sérüléseket, de mivel a rázkódás miatt messze voltak azoktól, meglehetősen enyhén. A kapitány a rázkódás miatt kiesett a székéből, és meglehetősen szerencsétlen eséssel felsértette a fejbőrét, és egy igen enyhe agyrázkódást kapott, azonban ezzel mit sem törődve felpattant, és teljes helyzetjelentést kért. Lauren ellátása után a doki hozzá Johnhoz lépett, majd Rico, Riddick, valamint a megsérült altisztek következtek. Mindeközben Rose már dolgozott a helymeghatározáson, és többszöri ellenőrzés után egy igen érdekes eredményt kapott: a Gamma kvadránsban vannak, és nem is akárhol, hanem a Domínium területeinek távoli részén. Potenciálisan ellenséges területen pedig az a körülbelül száz fényév is, ami elválasztotta őket a bajori féregjárattól, soknak számított. Mindeközben a frissen helyrerakott Laurenhez megérkezett a kárjelentés: a hajó szerkezeti integritása 75%-on van, a 10-es szinten léket kapott a hajó, de a vészerőterek a helyükön vannak, és a karbantartók úton; a fegyverek energiája 70%-ra csökkent, a pajzs pedig stabil 91%-on van, valamint a replikátorok is leálltak, minden egyéb rendszer jól működik. A legénység kis százaléka sérült meg, és többségüknek csak a hídon lévőkhöz hasonló könnyű sérülései vannak. Ekkor üzenet érkezett a másik hajóról, ami a kapitány parancsára a kilátóra tettek. A képe eleinte csak zajnak tűnt a hanggal együtt, de egy kis idő után tisztulni látszott.
-...odulálom a vivő frekvenciát...., most már hallaniuk kell, kapitány - mondta egy férfi hang, és ezzel egy időben tisztulni kezdett a kép, és a hang is. Előbbi ugyan szemcsés, de felismerhető képet mutatott: a Wyoming hídját, melynek előterében a vulkáni kapitány, T'Urelle állt. A hang is elfogadható volt, bár kissé recsegős volt, és néha torzult.
-A U.S.S. Lodestar Föderációs csillaghajónak: itt T'Urelle kapitány a Wyomingról, válaszoljanak! Ismétlem, U.S.S. Lodestar, válaszoljon! - mondja egy érzelemmentes női hang. Miután a kapitány válaszolt, a nő újra beszélni beszélni kezdett.
-Lodestar, a hajónk közepes mértékű sérüléseket szenvedett, ... már javítás alatt van, azonban legénységünk súlyos veszteségeket szenvedett. A legénység megközelítőleg 41,7%-a halott vagy szolgálatra nem alkalmas, Brooks admirális is életét vesztette, így átvettem a parancsokságot. Milyen a maguk helyzete? - kérdezi a vulkáni. Miután a kapitány megosztja a hajójának állapotát, a vulkáni nő újra beszélni kezd.
-Azt hiszem, ebben a helyzetben a leglogikusabb az lenne, ha... - de ekkor hirtelen elhallgat, mert mindkét hajó konzoljai érdekes állapotot mutatnak: a szokásos képről hirtelen átváltanak átváltanak a görög Omega képére, és minden konzol a hídon lezáródik. A két kapitány, ismerve az Omega Direktívát jelentőségteljes pillantást vált, míg a legénység többi tagja zavaródottan hol a legközelebbi konzolra, hol a kapitányra néz. Néhány pillanat után T'Urelle kapitány töri meg a csendet.
-Azt hiszem ebben a helyzet - mondja, miközben az egyik lezárt konzol felé biccent - a leglogikusabb az lenne, ha a főtiszti karunkat informálnánk a kialakult helyzetről. A Csillagflotta parancsnokság elérhetetlensége okán nekünk kell végrehajtani a Direktívát, ehhez azonban szükségünk lesz a legénység segítségére, informálásuk nélkül mindössze 12,4%-nyi esélyünk van a sikerre, míg informálásukkal 47,7%. Természetesen a Ön hajóján Ön dönt, de én mindenesetre be fogom avatni a Wyoming főtisztjeit, és magának is ezt javaslom. Amennyiben utóbbi lehetőséggel él, tehát beavatja a legénységet, én és Fuliar parancsok, aki bizonyos körülmények miatt szintén ismeri a Direktívát, felvilágosíthatjuk a maga főtiszti karát, a miénkkel együtt, a hatékonyság növelésének céljából - mondja a vulkáni. Johnnak nehéz napja van, újabb nagy súlyú döntést kell meghoznia: megszegi a Direktíva egyik pontját, hogy azt végre tudják hajtani, vagy tartja magát a Csillagflotta szabályokhoz, és a sikerre való kevés esély ellenére sem avatja be a legénységét.

Sorrend: John, Rose, Lauren, Andora

John

Date: Péntek, 2013-10-18, 5:16 PM | Message # 21

Retired

John Porter

Messages: 33

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Az energia átirányítás bevált, a burkolat így már bírta a gyűrődést. Ám hirtelen hatalmasat rázkódott a hajó mindenki elesett vagy kirepült a székéből. A rázkódás pillanatában épphogy elkaptam a baloldali karfáját a székemnek így megúszva egy nagyobb repülést de ezért pont az éppen üres tanácsadói hely konzoljának csapódtam fejjel. 1-2 másodpercre ki is kapcsolt az agyam, mintha csak lekapcsolták volna a lámpát, de amint újra magamhoz tértem feltápászkodtam a földről és visszaültem a székembe, mit sem törődve a fejemen lévő vérző sebbel.

- Teljes helyzetjelentést kérek! -adtam ki a parancsot

Mint kiderült a gamma kvadránsban kötöttünk ki pont a Dominium területén. A hajó egész jó állapotban volt ahhoz képest mint amire számítottam, a legénység pedig szerencsére csak hozzánk hasonló könnyebb sérüléseket szenvedett.
Riddick hadnagy jelentette hogy bejövő hívás érkezik a Wyomingról.

- Képernyőre -válaszoltam a hadnagynak

A képernyőn a Wyoming kapitánya kezdett egyre kivehetőbb lenni miközben minket próbál elérni.

- Wyoming, itt a Lodestar hallgatjuk önöket. -válaszoltam

T'Urelle kapitány miután elmondta a Wyoming állapotát a mi hajónkról érdeklődött.

- A mi helyzetünk szerencsére lényegesen jobb, a legénység csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A Lodestar pedig egész jó állapotban van eltekintve egy burkolat léktől a 10-esen -válaszoltam az érdeklődésre

A kapitány ismét beszélni kezdett de a hídon lévő konzolok hirtelen az omega direktívára hivatkozva lezárták önmagukat, megjelenítve a nagy omega jelet. Hirtelen arra gondoltam hogy csak a Lodestar bolondult meg és nem lehet hogy pont velünk történjen ilyesmi pont most, de T'Urelle kapitány mögötti konzolok szintén a nagy omega jelet mutatták. Ebből tudtam hogy a hiba lehetősége kizárva és bármily valószínűtlen is de az amúgy is rossz nap sikeresen még rosszabbá vált.
T'Urelle kapitány arról próbált meggyőzni hogy be kell avatni a tiszteket a dologba mert így nagyobb esély van a sikerre. De én magamban máshogy gondoltam, a beavatott tisztek kárára is válhat a dolog hogy tudnak erről a direktíváról. Végiggondolva, hogy ez egy olyan direktíva ami a Csillagflotta legfőbb szabályait is felül írja ki tudja, hogy mi lenne a beavatottakkal. Lehet, hogy megfigyelés alá kerülnének vagy agymosás várna rájuk, ezt pedig nem kívánom senkinek.

- Köszönöm kapitány de ezt bízza rám. Adás vége. -mondtam majd miután a csatorna szétkapcsolt végig néztem a hídon lévő tiszteken.

Az összes tiszt értetlenül nézett rám, lévén hogy csak kapitányi rangtól van hozzáférés az omega direktívához.
Sóhajtottam egyet majd fölkeltem a székemből és ismét körbe néztem a tiszteken, hogy összeszedjem a gondolataimat majd bele kezdtem egy kisebb beszédbe:

- Nyugalom emberek, fő a hidegvér...
- Alapvetően elég rugalmas vagyok és könnyen el tudok tekinteni a flotta szabályzattól de ez most nem az a helyzet. Ezért ha nem szükséges nem avatnék be senkit ezen direktíva részleteibe. Nem azért mert nem bízom önökben, épp ellenkezőleg... De ez egy olyan titok ami okkal van eltitkolva és a legjobb ha titokban is marad.
- Egyetlen dolgot kérnék önöktől, hogy bízzanak meg bennem. Még akkor is ha egy parancsom ellent mondana valamelyik önök által ismert irányelvnek. De igyekezni fogok betartani azokat az irányelveket is.
- Nos ha érthető a dolog, akkor a hajót mihamarabb harcra kész állapotba kell hozzuk.

I'm a deserter, the lone eagle in the storm

RoseKirk

Date: Vasárnap, 2013-10-20, 10:49 PM | Message # 22

Excalibur - Kormányos

Rose Kirk

Messages: 24

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

Hirtelen nem is tudtam mit tenni, mert szinte minden rázkódott vagy remegett, majd a remegés elcsendesedett és mintha csúzliból lőttek volna ki minket az egész hajó megremegett és szinte kivétel nélkül mindenki esett egy hatalmasat.
Én is estem volna, de mivel elég biztonságos hely volt a kormányosi poszt, ezért magam elé kaptam reflexből a karjaim így nem fejeltem le a konzolom.

Mikor felnéztem úgy tűnt az "idő kitisztult" bár nem tudhattam hogy ez becsapós. A kapitány, és úgy tűnt vele együtt elég sokan könnyebben megsérültek. A konzolomra néztem, majd megpróbáltam az első felmerülő kérdésre orvosolni a választ: hol a fenébe vagyunk? Nyilvánvaló volt hogy már kijutottunk valahova, már az csoda volt hogy egyben maradtunk és a Woyming is.
- Jönnek a koordináták. - Jelentettem. - Gamma kvadráns... A Dominium egy távoli szeglete ha minden igaz. - Majd hátra dőltem.
Volt még több kérdés is node adás érkezett és T'urelle kapitány kezdte meg az igencsak... rideg beszéd stílusával hogy mi a teendő vagy mi lenne az.. De ekkor egy hatalmas Omega-jel szakította félbe a beszélgetést.
Előre dőltem, műszaki hibára gyanakodva, de aztán felfogtam hogy ez valami automatikus jelzés lehet scak egyfajta Flotta protokoll.. bár ennél többet nem tudtam.
A kapitány nem is szabadkozott, a levegőben ugyan érezni lehetett a feszültséget. Felé fordultam amikor beszélt,. furcsa volt mert még soha nem kerültem még hasonló helyzetbe is de csak bólintani tudtam.
- Igen is.. - Szóltam bizonytalanul. Bármit is akarjon ez jelenti nem tudtam mást tenni. Csak egyet tudtam hogy amire készülünk az veszélyes lesz.

Lauren

Date: Szerda, 2013-10-23, 5:37 PM | Message # 23

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Kezdett lenyugodni a helyzet az energia átirányítás után, s a burkolat is jobban ellenállt az igénybevételnek. Egyik érzékelő sem mutatott semmi használhatót arra, hogy megtudjuk hol a kvancba is vagyunk.
Épp az székem karfáján lévő panelt nyomkodtam, mikor egyet ugrott a híd, s már a földön találtam magam, miközben konzolok pukkadtak ki... Nem volt nagy bajom, csak a vállam ment ki.. Először semmit nem éreztem, csak mikor meg akartam volna mozdítani, akkor kezdtek csak a szemem előtt gyülekezni a csillagok.. Egy halk sziszegést adtam csak ki, majd jött a doki, s gyorsan rendbe tett... Jobban fájt mikor visszarakta a vállam, mint mikor kiugrott...

Valahogy visszatápászkodtam a székembe, majd hallgattam a nyögéseket, meg Kirk hadnagy jelentését.
A Gamma Quadránsban voltunk, alig 100 fényévre a féregjárattól..
-Francba... -mondtam halkan, majd a még működő kis kijelzőre tekintettem a székemen.
-Szerkezeti integritás 75%-on, 10-es szinten lék, erőtér aktív, karbantartók elindultak. Fegyverek 70%-on, pajzs 91%-on stagnál. Replikátor rendszer kiütve. Egyéb rendszerek üzemkészek! -jelentettem, miközben még mindig sajgó vállamat fogtam másik kezemmel mintha mindjárt elveszteném...

Épp, hogy befejeztem a kárjelentést, jött a másik hajóról a zöld vérű manó üzenete, miszerint az Admirális hulla, a hajó pedig az övé... Ez már alapból rosszul hangzott, az Admirális halála nélkül is.
Állítása szerint közepes sérüléseik, de nagy a Red Shirt halálozási arány a Wyomingon.

Ahogy beszéltek a kapitánnyal, hirtelen egy Omega jel jelent meg a kijelzőkön, s az összes plazma TV billentyűzárra váltott... Kicsit elcsodálkoztam, s valami elég rossz érzés fogott el...
Pár másodperccel később, valami direktíváról kezdtek el beszélni a négy pöttyös tisztek meg valami döntésről meg felvilágosításról is szövegeltek.. Vagy én voltam kissé kába a beadott fájdalomcsillapítótól, vagy tényleg nem értettem semmit...

Miután az adás lekapcsolt, Porter kapitány felénk fordult, s egy félig-meddig klisé szöveget adott le nekünk. De mikor nekünk is említette a direktíva szót, rögtön feleszméltem, mi is az az Omega jel, s az Omega direktíva...

Odahaza, az én népem is találkozott ezzel a molekulával, ám mi egy kicsit lazábban kezeltük a dolgot... Nekünk meg volt a konkrét technika az elpusztítására, így nem kellett ilyen titokban tartani, s valahogy a terroristák is féltek az erejétől, így biztonsági indoka sem volt a titkolózásnak.
Mikor a Federációba jöttem, szert tettem pár magas rangú jó barátra, s beszélgetéseink folyamán, párszor szóba esett ez a kis gubanc... Mivel én már ismertem ezt a kis bajkeverőt, így nem volt okuk, miért ne avassanak be... No meg elég meggyőző is tudok lenni néha..
Ámbár ettől még, jobbnak láttam ha még nem keveredek bele ha a kapitány tudja mit csinál... Egyenlőre így inkább hallgattam a tudásomról...

Andora

Date: Szerda, 2013-10-23, 6:27 PM | Message # 24

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

Mikor épp befejeztem a tiszt elszállításához szükséges előkészületeket hirtelen az egész hajó megrázkódott. Szerencsére megtudtam kapaszkodni az egyik közelembe lévő tárgyba, így nem esett bajom. Mikor feltápászkodtam láttam, hogy nem sokan úszták meg sértetlenül a dolgot.
Mivel a 2 tiszt már stabil állapotba került elindultam a többieket ellátni. Elindultam az első tiszthez.
Láttam, hogy a vállával lehet gond, mert elég fura szögbe állt.
Megvizsgáltam tricorderrel, és kiderült, hogy kiugrott a helyéről.
Beadtam neki egy fájdalomcsillapítót, és hozzátettem: 'Ez egy kicsit fájni fog.', majd helyretettem a vállát.
Mikor itt végeztem a kapitányhoz léptem, akinek a fején volt egy sérülés. Aki nem kb. észre se vette a sérülést, vagyis úgytünt, rögtön a hajó állapotáról érdeklődött.
De nem úszta meg ő se egy kis bibivel, enyhe agyrázkódása volt.
Beadtam neki gyógyszert a fájdalomra, és az agyrázkódás mellékhatásai ellen.
Ezután jött a többi tiszt ellátása. Csak könnyebb sérülések voltak, égési sérülések, és csont törések. A kormányos pedig még meg se sérült.
Közbe hallottam, hogy sikerült a másik hajóval is kapcsolatot teremteni. És valami Omega valamiről is elkezdtek beszélni.

Ted

Date: Szerda, 2013-10-23, 7:46 PM | Message # 25

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A vulkáni kapitány kissé rosszallóan felhúzza a szemöldökét, pontosan tudja, hogy kollégája nem fogja beavatni a legénységét.
-Ahogy gondolja, Porter kapitány. A szükséges eszközöket majd mi elkészítjük - mondja még mielőtt John megszakítaná az adást, egyéb megjegyzést nem tesz. A hídon azonban még mindig minden konzol le van zárva, rajta az Omegával. Bár egyel többen tudják a jelentését, mint a Föderáció szeretné, a legénység többsége még most sem érti, mi ez a nagy felhajtás. Miután a kapitány elmondja a beszédét, feloldja a híd zárolását, a vörös riadót sárga készültséggel váltatja fel, majd visszavonul a kapitányi készenléti irodába, és az előírás szerint bezárkózik, hogy meghallgassa a gép jelentését, természetesen csak azután, hogy megadta a szükséges felhatalmazási kódot. A jelentés szerint, egy közeli, M osztályú bolygóról érzékelte a hajó az Omegát, méghozzá egy robbantás eredményeként. A különböző értékekből a számítógép azt valószínűsíti, hogy az Omega egy robbanószerkezet alkotóelemeként, valószínűleg elzártan és felügyelten került felhasználásra, és az egyik kiszabadult molekulát érzékelte a hajó. Röviden, az Omegát tömegpusztító fegyverhez akarják felhasználni. Az pedig, hogy a Domínium területén ilyen kísérletek folynak, nem sok jót jelenthet, hiszen a Domínium még ilyen erőteljes fegyver nélkül is megszorongatta a Föderációs-Klingon erőket a háború alatt. Mindeközben a hídon a főtisztek a különböző részlegeket koordinálják a javítás gyorsításához; Rose a kormányhoz tartozó rendszerek ellenőrzését és javítását segíti elő, Lauren a maradék gépészeket irányítja, Elisabeth pedig lassan a végére ér a sérültek stabilizálásának és ellátásának. John, még mindig az irodájában ülve úgy dönt, ebben a helyzetben nem várhatják meg a javítások befejezését, minél előbb ahhoz az M osztályú bolygóhoz kell érniük. Irodájából kilépve kiosztja a feladatokat: Rose-nak megadja a koordinátákat és hogy a lehető legnagyobb sebességet csikarja ki a hajóból, Laurent pedig arra utasítja, hogy küldje el a Wyomingnak az üzenetet, miszerint azonnal indulniuk kell. Hamarosan megérkezik a válasz, és mivel a vulkáni kapitány nem ellenkezik, hanem biztosítja őket hogy indulásra készek, arra lehet következtetni, hogy neki is hasonló a véleménye. John a doktort, miután ellátta a sérülteket, arra kéri, hogy maradjon a hídon, mert a valószínűsíthetően szükséges leszállócsapatban szükség lesz rá. Rose eközben már a koordinátákra állt, és a parancsra teret váltott a megadott koordináták felé. Ezután egy félórás utazás következett, ami lehetőséget adott egy kis beszélgetésre, elmélkedésre. Mikor a koordinátákra értek, az érzékelők azt mutatták, hogy négy Jem'Hadar hajó elfogó pályán közeledik feléjük. A Lodestar és a Wyoming szinte egyszerre tért vissza a normál térbe. Johnnak újra döntenie kell: csatornát nyit, és diplomáciával próbálkozik, vagy a direktívát is figyelembe véve, nem hagyja magát feltartóztatni.

Sorrend: John, Rose, Lauren, Andora

John

Date: Kedd, 2013-10-29, 7:49 PM | Message # 26

Retired

John Porter

Messages: 33

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A Wyoming kapitánya nem fogadta kitörő örömmel a döntésemet, de hát vulkáni nem vártam tőle többet, sőt ami azt illeti semmit nem vártam tőlle.
Kis beszédem után feloldottam az omega zárolását a hídon a parancs kódommal.

- Egyenlőre maradjunk itt, az irodámban leszek. Öné a híd parancsnok. -mondtam Cross parancsnoknak, de valamiért mint egy kósza megérzés azt sejtettem, hogy a parancsnok amilyen kotnyeles, tud az omegáról. De badarságnak tűnt a dolog így nem foglalkoztam vele hiszen honnan is tudhatna egy parancsnok az omega molekulák létezéséről.

Az irodámban az íróasztalból már automatikusan emelkedett ki a képernyő a nagy omega jellel amint beléptem.
- Mutasd az adatokat, engedélykód: Porter Omega 01. -adtam ki a parancsot a computernek

Az automatikus jelentés szerint a Dominium keze van a dologban (persze ki másé is lehetne itt), viszint nyugtalanító volt, hogy mint fegyver kísérleteznek vele. Békés célokkal is mekkora galibát okozhat ez az átkozott kis molekula nem hogy fegyverként...
Az ilyenkor használatos az omega elpusztítására való torpedó módosításokat letöltöttem egy PAD-re, hogy odaadhassam a fegyver részlegeseknek, hogy fel lehessen használni ha szükséges, de lehetőleg nem szeretnék lebombáztatni egy fél várost. Egy másik PAD-re pedig a cél koordinálták adatait töltöttem le.
Kilépve az irodámból Kirk hadnagyhoz léptem és átnyújtottam neki úti célunk adatait tartalmazó PAD-t.
Ezt követően Rico hadnagyhoz mentem és oda adtam neki a torpedó módosításokat tartalmazó PAD-t, hogy 1-2 torpedón elvégezhessék a szükséges módosításokat.
Majd végül a székemhez mentem majd leültem és Cross parancsnokhoz szóltam:
- Prarancsnok küldjünk egy üzenetet a Wyomingnak, hogy akár kész vagyunk a javításokkal akár nem, indulnunk kell... méghozzá azonnal!
Mivel a Wyoming nem ellenkezett ezért zöld utunk volt. Kirk hadnagy közben már az útirány felé fordította a hajót indulási parancsra várva.

- Induljunk -adtam ki a parancsot
Ezt követően fél órás út következett amit csöndben töltöttem, a hajó állapotjelentéseit olvasva.
Miután megérkeztünk szinte azonnal 4 ellenséges hajó állt elfogó pályára és mivel ellenséges területen vagyunk a diplomácia kizárva, megadásra kényszerítenének minket és egy börtönben kuksolhatnánk.
- Ha harc hát legyen harc... Vörös riadó, teljes harc készültség!

I'm a deserter, the lone eagle in the storm

RoseKirk

Date: Szerda, 2013-10-30, 8:56 PM | Message # 27

Excalibur - Kormányos

Rose Kirk

Messages: 24

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A kapitány a beszéde után az irodájába ment.
Lassan és gyanakodva néztem körbe, nem szólva semmit sem. Ha a kapitánynak így jó hogy nem avat be minket ebbe az omega direktívába vagy mibe akkor nem is kell hogy beavasson. Habár eléggé érdekelt a dolog mi tagadás... A pár perces csöndben visszafordultam a konzolom felé és megpróbáltam a munkámmal törődni. A kormány igazából alig sérült meg, a gépháztól kértem adatokat, és jelentéseket amik elősegítettek munkámban.
A kapitány lassan de biztosan előlépett az irodájából közben. A szemem sarkából láttam, és sejtettem hogy nyomasztja valami de végül parancsba kaptam hogy forduljunk a megadott koordináták felé.
- Máris! - Válaszoltam az induljunk-ra, majd beírva a helyes koordinátákat megfordítottam a hajót, és pár pillanaton belül suhantunk is.. ki tudja hova.
Na, ez zavart de nagyon. Ez a titkolózás. Vettem egy mély lélegzetet.
- Fél óra, és ott leszünk. - Jelentettem gyorsan.

Gondoltaim az Omega jel körött forogtak. Hallottam már pár dologról de igazából nem tudtam és nem is értettem ezt az Omegát.
Az út csendesen telt, minden tiszt a képernyőt bambulta mintha lenne azon valami olyan dolog amit nézni kell.
- Kilépünk a szuptérből. - Szólaltam fel a csendet megtörve aztán. - 5..4..3..2.1..- A hajó a Woyminggel pontosan egy időben robbant ki a normál térben.
És ebben a pillanatban jelentette valaki hátulról hogy négy hajó feltüzelve közeledik hozzánk.
Sejtettem hogy hogyan fog folytatódni a történet...
És a kapitány úgy is tett ahogy a nagy könyvben meg volt írva. Megcsóváltam a fejem, de megpróbáltam én is készen állni.. nehéz napunk van ma... - Gondoltam magamban.

Lauren

Date: Vasárnap, 2013-11-03, 0:11 AM | Message # 28

Spectre - Első-tiszt/Mesélő/STR Vezető

Messages: 109

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

A zöld vérű kobold vulcan-i módjára adta tudtunkra, hogy bár ellenzi, leszarja mit is csinálunk...
-Heh... Vulcani-ak... -jegyeztem meg halkan miután a Captain lerakta a telefont. Gyorsan feloldotta a zárolást, majd kiadta az egyszerű, de lényegre törő parancsot nekem, mi szerint a híd az enyém... Gyorsan be is ment az irodájába...
Egyik ismerősöm mesélt hasonlóról.. Ugyan tudtam mi ez az egész, de arról foggalmam nem nagyon volt, hogy is zajlik ez a federáció, főként a flotta berkein belül... Próbáltam nem mutatni, hogy tudok a dologról, de nem voltam benne biztos, sikerült is e...
-Sárga riadó! -mondtam első parancsként, majd nekiláttam a javítási feladatok koordinálásának. Úgy láttam a többiek is hasonlóképpen cselekedtek.
Volt bőven mit javítani, de a gépészek szépen szorgoskodtak.. Mint a hangyák. És én votlam a királynő...

Épp az utolsó kis utasításokat adtam ki a kis konzolomon, mikor a kapitány hirtelen mellém huppant...
-Aye sir! -mondtam neki, majd értesítettem a vulcan-it...
-Nincs válasz! -jelentettem pár perc múlva.

El is indultunk, mivel nem volt minek tovább várni. Miután teret váltottunk, fél órán keresztül csak mentünk, mentegéltünk, s majdnem le is csücsültünk egy kis dombra, mihelyst megláttuk a 4 ellenségesen, s morcosan néző hajót a kijelzőn...
-Hát, kellett nekem ma reggel felkelnem...-jegyeztem meg, s felkészültem a vörös riadóra, mert a kapitányt ismerve, tuti ez jön...
Ez be is igazolódott, s azt a pár gombot megnyomva, el is kezdődött a party..

Andora

Date: Vasárnap, 2013-11-03, 1:02 PM | Message # 29

Spectre - Kapitány/STR Vezető

Dr. Elisabeth Howard

Messages: 69

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 1

-'Gyengélkedő, itt Elisabeth. Egy csapatot kérek a hídra. Kérem hozzanak antigravitációs hordágyat is.'-szóltam a commba.
Mivel nem már nem voltak súlyos sérültek, szépen lassan végig mentem minden sérülten a hídon. Először Rico hadnagyhoz mentem akinek a pultja robbant fel, így égési sérülései voltak a kezén, de az se volt súlyos.
-'Nyugalom, nem súlyos, csak felszíni sérülés. Pikk pakk begyógyítom bőrregenerátorral.'-nyugtattam, miközben neki is kezdtem a kezelésnek. Mivel nem volt súlyos kb. fél perc alatt kész is voltam.
Ezután Riddick hadnagyhoz mentem, akinek az arca égett meg egy kicsit, de az is felszíni volt. Szerencséjük volt, mert pont akkor rázkódott meg a hajó mikor a panel felrobbant, így kevésbé sérült meg mindkét tiszt.

Miután a fő tisztekkel végeztem jött a többi. Legtöbbnek a karja meg a lába tört el az esés következtében. De szerencsére egyiknek se volt nyílt törése, így ezek begyógyítása se volt nehéz.
Majd visszamentem ahhoz a tiszthez, akinek az arcába robbant a konzol korábban. Pont megérkezett a csapat a gyengélkedőről, így át is tudtam nekik adni a sérültet.
-'Az arcába robbant egy konzol. Stabilizáltam az állapotát, kérem vigyék le a gyengélkedőre. Ha rosszabbodna az állapota kérem szóljanak. Egyenlőre a hídon van rám szükség.'-tájékoztattam őket.
Majd a beteget áthelyeztük a hordágyra, majd elindultak a gyengélkedőre.

Miután rendeződött a helyzet, leültem a korábbi helyemre. Ekkor jött ki épp a kapitány az irodájából. Kiosztotta a parancsokat, majd elindultunk az általa megadott koordinátákra.
Az út alatt semmi érdekesen nem történt, én átolvastam a közbe kapott jelentést a sérültekről.

Majd mikor megérkeztünk a koordinátákhoz 4 hajó fogadott minket. Harc készültséget rendelt el a kapitány.

Edited by:Andora - Vasárnap, 2013-11-03, 2:38 PM

Ted

Date: Vasárnap, 2013-11-03, 8:07 PM | Message # 30

Spectre - Tac. Főtiszt /Mesélő

Edward Forrest

Messages: 79

Reproofs:

Reputation
[ 0 ]

Not Available

Awards: 0

A parancsra a hídon a fények vörösre változtak, és megszólalt a hangjelzés is. A négy Jem'Hadar hajó, ami feléjük közeledett, alapesetben nem lett volna akkora probléma a két fejlett Föderációs hajónak, de úgy, hogy különböző károsodásokat szenvedtek, már nagyobb kihívásnak tűntek. A hajók, amint lőtávolba értek, tüzet nyitottak a fázisolt polaronsugár fegyvereikkel. A Jem'Hadar hajók először a Lodestarra vették magukat, majd a Wyomingot támadták, végül pedig kettéváltak, hogy kettesével támadják a hajókat. A kapitány kiadta a parancsait, miszerint tegyenek kitérő manővereket, és viszonozzák a tüzet, bénítsák meg a hajókat. Ahogy Rose különböző manővereket tett a hajóval, hogy lehetőség szerint elkerüljék a polaronsugarakat, Rico tüzet nyitott a fézerekkel, és előkészítette a torpedókat. Amikor a két ellenséges hajó egyszerre nyitott tüzet a hídra, az elülső pajzs levált, és a hídon újra tűzijáték kezdődött, több konzol is szikrázva adta tudtára a legénységnek, hogy nem szereti ha hídra tüzelnek. A pajzsok szerencsére felfogták az ellenséges támadás nagyját, de még így is több embert megsebesített a közvetlen találat, többek közt az úgy tűnik ma szerencsében hiányt szenvedő Rico hadnagyot is. Elisabeth ekkor már az első sebesülteket látta el. Újra; úgy tűnik, ez egy ilyen nap. Lauren mindeközben átvette a taktikai posztot, és jelentést tett: az elülső pajzs levált, a többi 69%-on, és csökken, a szerkezeti integritás 72%-on, fegyverrendszer működik, fézerek és torpedók az ellenséges hajók energiaközpontjára irányítva. John ekkor úgy dönt, ideje használni végre azokat a kvantumtorpedókat, így kiadja a parancsot. Az eredmény nem maradt el: az egyik hajó energiaközpontja találatot szenvedett, fegyverek és pajzsok kikapcsoltak, a másik hajó pedig megfutamodott. Mindeközben a Wyoming is hatástalanította az egyik hajót, a másik pedig látva, hogy mi történt, szintén elmenekült. John épp kiadta volna a parancsot, hogy bénítsák meg a meghajtó rendszerüket is, a biztonság kedvéért, is induljanak tovább, amikor a hajó hirtelen teljes impulzussal megindult feléjük. A kapitány kitérő manővert parancsolt, amire nem lett volna idő, ha Rose nem kezd meg egy szép, de legfőképp gyors kitérő manővert már a parancs kiadása előtt. Így azonban, bár kevesen múlott, de elkerülték a hajót, és felemás sikerrel eltávolodtak tőle. Felemás sikerrel, merthogy a kikerült Jem'Hadar hajó felrobbant mögöttük, valószínűleg a legénység a Jem'Hadar "Győzelem vagy halál" mondásuk alapján a hajójuk felrobbantásával akarták leszerelni a Lodestart. A másik megbénított hajó a Wyoming ellen is hasonló manővert próbált végrehajtani, de ők túlságosan messze voltak ahhoz, hogy a hajójuk felrobbanása előtt közel kerüljenek. Miközben a doki a sérültek ellátása mellet a gyengélkedővel is egyeztetett, a kapitány sárga riadóra vette vissza a készültséget, és a másik Föderációs hajóval a most már közel lévő bolygó felé vette az irányt, persze csak azután, kiadta a parancsot a javítások folytatására. Épp transzportertávba értek, amikor hívás jött be, nem máshonnan, hanem a bolygóról. A kapitány, lévén mit veszíthetne vele, képernyőre tette a hívást. A képernyő két részre oszlott, az egyik részen T'Urelle kapitány, a másikon egy ismeretlen vorta tűnt fel, aki azonnal beszélni kezdett, méghozzá olyanokról, amikre nem számított senki.
-Üdvözlöm Önöket a Szabad Bolygók Uniójának nevében, az Utolsó Weyoun vagyok. Háh, mondjuk, kissé arrogánsnak hathat egy, egy bolygót tartalmazó Unió nevében köszönteni Önöket, de ez nem mindig volt így. Régen több mint 6 bolygóból álltunk, mi, akik kiszakadtunk a Domíniumból, de mostanra egyedül maradtunk, a többi bolygót mind újra elfoglalta a Domínium. Az viszont, hogy a Föderáció itt van, jó jel, bár nem tudom hogy mégis hogy jutottak el ide. Engedjék meg, hogy meghívjam meg Önöket a hozzánk, ahol előadhatják miért jöttek, és én is elmondhatom a történetünket, ha érdekli Önöket. Átküldöm a koordinátákat - és még mielőtt bármit reagálhattak volna, a vorta kilépett a vonalból, a vulkáni kapitányt hagyva a kilátón. Aki, nem nagy meglepetésre, szintén beszélni kezdett.
-Azt hiszem, jelenleg a leglogikusabb az lenne, ha elfogadnánk a meghívást, és minél több információt gyűjtenénk be, mielőtt cselekszünk - mondja, és bár Johnnak valószínűleg nem fűlik hozzá a foga, de egyet kell értenie. Miután ezt hangosan is tudtára adta a másik kapitánynak, az bólintott, majd az mondta, hogy a legjobb lenne együtt érkezniük, így ő és a bajori parancsok a Lodestar transzporterszobájában fogja várni őket, majd megszakította az adást. Amikor a kapitány kiadta a parancsot, hogy minden főtiszt készüljön fel, lemennek a bolygóra vele együtt, mindenkiben felmerült a gondolat, hogy ez a nap nagyon hosszúnak ígérkezik. Ezután a kapitány, valamint Lauren, Rose, Elisabeth, Rico és Riddick elindultak a transzport felé.

Sorrend: John, Rose, Lauren, Andora
Még egyet ide, következő kör pedig a Folyosókon lesz.

ComingSoon

ComingSoon

Mesélő: Ted